Máig érvényes örökséget hagyott hátra – az egykori tanszékvezető elismerése

Új elnevezést kapott a Q-épület 4. emeletén lévő 403-as előadó 2023. november 8-án. Az elismert professzor, tanszékvezető munkássága és öröksége előtt tisztelegve – ezentúl – Ladó László teremnek hívják. Az ünnepélyes eseményt a Tudomány Napja programsorozat keretében rendezte meg a BME-Gazdaság és Társadalomtudományi Kara, amelyen részt vettek a néhai professzor egykori munkatársai, tanítványai, barátai, tisztelői és a családjának tagjai.

A professzor utolsó tanítványainak egyike, a GTK dékánja, Koltai Tamás mondott elsőként ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy azok a szakmai eredmények, gazdasági elemzési módszerek, vezetési technikák, amelyeket a professzor elültetett a szakmai közéletben, ma is megállják a helyüket. Ladó László professzort tudományos munkássága, kiemelkedő oktatói tevékenysége és példamutató emberi magatartása miatt méltán állíthatjuk követendő példaként a Kar és az egész egyetem közössége elé. – mondta Koltai Tamás.

Az iskolateremtő

A professzor életútjának ismertetése során a GTK dékánja hangsúlyozta, hogy Ladó László a hazai szervezéstudományi iskola egyik meghatározó alakja. Kiemelkedő munkát végzett a Műegyetemen a gazdasági mérnökképzés területén, ahol az új gazdasági mechanizmus szellemi és intellektuális alapjait próbálta elültetni. Maradandót alkotott azzal is, hogy elindította a termelési rendszer szakot, amely az első olyan nappali képzés volt Magyarországon, amely korszerű szervezési és vezetési ismeretekre specializálódó szakembereket képzett. Ugyancsak aktívan részt vett a villamos szervező-, valamint a vegyész szervező programok kialakításában is. Mindezek mellett fontosnak tartotta, hogy valamennyi mérnöknek készülő hallgató tisztában legyen a gazdálkodási ismeretek alapjaival. – Oktatói munkásságát a korszerű munkaszervezés és gazdálkodási módszerek hazai elterjesztése és fejlesztése határozta meg. Különös eredmény, hogy az akkori szocialista viszonyok ellenére képes volt a mai piaci viszonyok között is releváns, széles körben alkalmazott módszerek meghonosítására – emelte ki Koltai Tamás.

A dékán ismertette a BME történetét 1782-es indulástól, valamint – az idén, a 25. évfordulóját ünneplő – GTK fejlődését 1998-tól napjainkig. Kitért arra is, hogy Ladó László oktatói tevékenysége arra az időszakra esik, amikor igény lett gazdasági képzésre, de nem volt hozzá egyetemi kar, így a Gépészmérnöki karhoz tartozó Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék lett e tudás terjesztésének szakmai bázisa. A professzor elsőként, 1963-ban egyetemi docense, majd egyetemi tanára, végül tanszékvezetője lett a BME egykori Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékének, amely ma már Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék néven működik a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon. Ladó László hetvenéves koráig dolgozott az Egyetemen, 1989-ben hagyta ott végleg a katedrát.

A GTK tanszékeinek, képzéseinek és eredményeinek bemutatása végén Koltai Tamás azzal zárta előadását, hogy a GTK Kari Tanácsa idén január 17-én egyhangúlag tartotta méltónak Ladó László professzort arra, hogy emlékét a Q épületben egy terem is őrizze, példát mutatva az itt dolgozó kollégáknak és itt tanuló hallgatóknak.

Emléktábla érkezik

Nem csak a GTK ismeri el a professzor tevékenységét, hanem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is. Erről Bakacsi Gyula, az MTA Gazdálkodástudományi Bizottságának elnöke tájékoztatta a megjelenteket, aki maga is a Ladó László által írt tankönyvekből tanult egyetemi tanulmányai során. Bemutatta a bizottság által alapított elismerési rendszert, amelynek egyik eleme egy tűzzománc borítású emléktábla. Ezen egy fa látható, amelynek ágaira olyan emberek nevei kerülhetnek fel, akiknek kiemelkedő és megkerülhetetlen a szakmai, tudományos, valamint a műhelyteremtő teljesítménye a gazdálkodástudományi területen.

Idén márciusban avatták fel az akadémián a tűzzománc emléktáblát, amelyre elsőként hat elismert ember került fel, köztük Ladó László neve. Mellette szerepel Susánszky János, Kindler József, Máriás Antal, Marosi Miklós és Gál Zoltán. Az alkotás évente más-más oktatási helyszínen látható, olyan egyetemeken, ahol gazdálkodástudományi területen képzést folytatnak. Jelenleg a Veszprémi Egyetemen tekinthetik meg az érdeklődők, de jövő nyáron megérkezik a BME-re.

Derűs, támogató vezető

Az ünnepélyes teremavatón beszédet mondott Nahlik Gábor, a BME volt egyetemi docense, aki Ladó Lászlót, mint kollégát, vezetőt és embert idézte fel a professzor saját szavaival: “A vezetőknek azt kell elérni, hogy munkatársaik egymással együttműködve társadalmilag hasznos célok érdekében kedvvel, eredményesen dolgozzanak.” – olvasható a Szervezéselmélet és módszertan című könyvének 1986-os, harmadik kiadásában. Élettapasztalatát foglalta össze ebben a definícióban. Mi is kedvvel dolgoztunk vele, és ez nagyon fontos volt az együttes munkánk során. Ő maga pedig mindig derűs volt – magyarázta a volt egyetemi docens. – Munkacsoportjának minden tagja biztos lehetett abban, hogy a munkájáért elismerést kap. Minden munkánkat lelkiismeretesen tanulmányozta, az eredményt elismerte, a fejlesztés lehetőségeit mindig tudatosan vázolta fel – tette hozzá. Azt is felidézte, hogy a professzor ösztönözte a csapatépítést, segítette a tudományos könyvek megjelenését, emellett munkatársai családtagjait is név szerint ismerte.

Bátornak kell lenni!

A Műegyetem széles körű szakmai megbecsültségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a terem névadó ünnepségén más egyetem oktatói is részt vettek. – Jó érzés látni, hogy ez az esemény nem csak az Egyetem története – mondta köszöntő beszédében Nemeslaki András a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék vezetője, aki magát a Ladó tanítványok tanítványának nevezte. Érdekességként említette azt is, hogy az az Erdősi Gyula volt az aspiráns vezetője, aki a legnagyobb őrzője volt a ladói hagyatéknak Koltai Tamás mellett.

– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a tanszék meghatározó a Karon. Sok szakmában vagyunk érintettek és intenzív együttműködés zajlik annak érdekében, hogy a GTK versenyképes maradjon a magyar felsőoktatás piacán – folytatta. Azt is kifejtette, hogy négy szakcsoporttal rendelkezik a mai tanszék, amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyeket még Ladó professzor idején hoztak létre.

A ladói örökségből két olyan gondolatot emelt ki, amelyek most is tanulságosak. – Az egyik, ami az elmúlt években nekem személy szerint fontos misszió volt és úgy foglalnám össze: bátornak kell lenni. Bátorságra volt szükség az elmúlt években ahhoz, ami az Egyetem környékén és a Karral is történt – húzta alá. – Visszatekintve nem lehetett könnyű professzor úrnak sem azokban az időkben új szakokat, diszciplínákat, új területet bevezetni és erre a bátorságra ma is szükség van – folytatta.

A másik ladói örökség, amelyet a tanszék vezetője említett, az egymás munkájának őszinte elismerése. Bár lehetnek rivalizálások, eltérő iskolák, intenzív viták, de az egymás munkájának megbecsülése és méltatása, a közösség és a csapat építése elengedhetetlen, így lehet a kitűzött cél felé sikeresen haladni.

Könyv, amelyben a professzorra emlékeznek

A professzor életművét egy 2008-ban kiadott kötetben foglalta össze Erdősi Gyula „Az iskolateremtő Ladó László” címmel. Ebben a szerző a következő szavakkal jellemzi a kiváló professzort: “Ladó Lászlóról elmondhatjuk, hogy nem a kitüntetésekért dolgozott, neki küldetése volt. Soha egyetlen lépést sem tett azért, hogy munkáját hivatalosan elismerjék. Mindenekelőtt a szűkebb hazája, a vállalatok, a Budapesti Műszaki Egyetem – vagy ahogyan rövidítve mindig mondta: a Műegyetem – és a Tanszék eredményessége érdekelte. Ezért dolgozott és nem az egyéni sikerért, elismertségért.”

A könyvben életrajza mellett volt munkatársai, kortárs szakemberek és tanítványai emlékeznek meg róla, köztük Koltai Tamás a GTK dékánja is, „Időskori találkozások” című írásában úgy fogalmaz: “Ma is azon a pályán haladok, amelyen 1983-ban – éppen 25 éve – professzor úr elindított. Egyetemi tanárként dolgozom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékén. A Tanszék ugyan azóta többször megváltoztatta a nevét, szervezeti átalakulásokon ment keresztül, az industrial engineering helyett, inkább a menedzsment típusú képzések irányába fejlődött, mindezek ellenére generációk számára ma is egyszerűen csak Ladó-tanszék néven ismert.”

Ladó lászló (1919-2007) életútja

• 1919. szeptember 6-án született Sopronban. Gyermekkorát Németországban töltötte.
• 1934-ben kezdte tanulmányait a pécsi Zrínyi Miklós Honvéd Reáliskola nevelőintézetében, ahol jeles eredménnyel érettségizett. Innen a Ludovika Akadémia tisztképző főiskolára ment, ahol tüzértiszti kiképzést kapott, majd 1941-ben hadnaggyá avatták.​
• 1942-ben a 2. magyar hadsereg tisztjeként a frontra vezényelték. Az alig 23 éves fiatal ütegparancsnok bajtársaival a doni katasztrófából sikeresen megmenekült. ​
• 1948-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán a diplomája mellé „Summa cum laude” minősítéssel a doktori címet is kapott, majd a Pénzügy Minisztérium munkatársa lett. Az ekkor szerzett ipari tapasztalatainak felhasználásával vett részt az új gazdasági mechanizmus műhelymunkáiban, a reform előkészítésében és elveinek oktatásában.
• 1957-ben megvédi kandidátusi értekezését.
• 1969-ben elkészítette akadémiai doktori értekezését.
• 1971-ben kinevezték egyetemi tanárnak a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Üzemgazdaság Tanszékére, ahol 1978-ben tanszékvezető lett.
• 1978-ban, 60. születésnapján megjelenik a „Szervezéselmélet és – módszertan” című könyve, amely a szervezéstudomány egyik több nyelvre is lefordított alap műve.
• 1981-ben a „Teljesítmények és ráfordítások” című könyve megjelenik, amely a vezetői számvitel akkori legkorszerűbb és ma is tanított módszereit foglalja össze.
• 1989-ben, hetvenéves korában vált meg a BME-től. Ezt követően még közel 15 évig dolgozott aktívan, meghatározó szerepet vállalva a nemzetközi sztenderdekhez igazodó könyvvizsgálat meghonosításában.