„Ne nyelvvizsgára készüljenek – nyelvet tanuljanak!”

Miben változnak meg a BME nyelvvizsgák idén novembertől?

A BME-n négy nyelvvizsgarendszer van: általános egynyelvű, általános kétnyelvű, gazdasági és műszaki szaknyelvi, és mindegyik megváltozott valamilyen szempontból. A GTK-s hallgatókat leginkább érdeklő gazdasági szaknyelvi vizsgát teljesen átalakítottuk. Ez a vizsga, a műszakival együtt, kiegyensúlyozottabb lett, minden készséget egyforma súllyal kezelünk és kevesebb lett a nyelvtani feladat. Ezeket a vizsgákat továbbá „egynyelvűsítettük”, ami azt jelenti, hogy nincs bennük fordítás vagy közvetítési feladat, tehát nem kell idegen nyelvről magyarra, vagy magyarról idegen nyelvre átültetni egy szöveget. Az általános nyelvvizsgáinkban is többféle változtatást eszközöltünk. Az egyik, hogy központi előírás lett, hogy minden részkészséget két feladattal mérjünk, így 2016 novemberétől az íráskészségre sem egy, hanem két feladat lesz. A másik változás a beszédértés vizsgánkat érinti, ahol az eddigi két feladattípus közül az egyiket, az igaz-hamis típusút, háromopciós feleletválasztós feladatra cseréltük le. Végül az a változás, amit mind a négy vizsgarendszerünkben bevezetünk, az a komplex nyelvvizsga eredményszámítási módszere: a komplex vizsga 2016 novemberétől kezdődően akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó a négy készségen összesítésben minimum 60%-os teljesítményt nyújtott, és egyúttal minden készség esetén elérte a 40%-os teljesítési minimumot is. Tehát nem lesz arra szükség, hogy az írásbeli vagy szóbeli részvizsgán külön-külön is elérje a vizsgázó a 60%-os szintet.

Említette, hogy minden készséget két feladattal kell mérni, a nyelvtani résznél ez nem jelentett problémát?

A nyelvtani résznél ez nem volt előírás, csak az alapkészségeknél.  A nyelvtudást négy fő készségre szokták bontani: a hallás-, a beszéd-, az olvasás- és az íráskészség. Ezeken kívül vannak még a fordítás-közvetítés, a tolmácsolás és maguk a nyelvi ismeretek, tehát a nyelvtan és a szókincs, amik elengedhetetlenek ahhoz, hogy az összes többi készséget művelni tudjuk. A jogszabályok és az Akkreditációs Kézikönyv erre nem vonatkoznak, mivel ezt nem tekintik alapkészségnek. A vizsgánk nem lett nehezebb a többi vizsgához képest, csupán 20 perccel hosszabb lett a plusz íráskészség feladat miatt. Ezt úgy kell kezelni, hogy a vizsgázóknak több lehetőségük van arra, hogy ugyanabban a készségben, illetve vizsgarészben megmutassák a nyelvtudásukat, nagyobb esélyük van arra, hogy sikeres vizsgát tegyenek. Hiszen ha az egyik feladat éppen nekik nem tetszett, de van egy másik feladat, ami pl. a kedvenc témájukkal kapcsolatos, akkor lehetséges, hogy arról a téma miatt jobban tudnak idegen nyelven is megnyilatkozni. Ezért is gondolom azt, hogy nem kell senkinek aggódnia. Az egynyelvű általános vizsgánkon egyébként nincs is külön nyelvtani rész, csak a kétnyelvűn, illetve a gazdaságin és a műszakin is van egy rövid.

A felkészüléshez milyen tippekkel és tanácsokkal tudnál szolgálni a vizsgázóknak?

Most feltöltöttünk egy-egy minta feladatsort az új típusú vizsgához, azután meg fogunk jelentetni még egyet, és folyamatosan dolgozunk felkészítő feladatgyűjteményeken. Azt gondolom, hogy a legjobb tanács, amit adhatok a vizsgázóknak az az, hogy ne elsősorban nyelvvizsgára készüljenek, hanem nyelvet tanuljanak, olyan módszerrel, ami nekik a legjobb. És amikor már majdnem ott vannak a kívánt szinten, akkor nézzék meg, hogy az egyes nyelvvizsgákon milyen feladattípusok vannak, páros-e annak a vizsgának a beszédkészség része (a két vizsgázó egymással beszélget, míg az egyéni vizsga során egy tanárral kell beszélgetni) vagy sem, van-e külön nyelvtani feladat, van-e külön fordítási feladat, és ezek alapján döntsék el, hogy számukra melyik a legkedvezőbb, melyik vizsgakörnyezetben érzik maguk kényelmesebben, és így válasszanak. Sokan gondolják, hogy az a legjobb felkészülés egy vizsgára, ha minél több feladatsort megoldanak, mert akkor annál jobb lesz a nyelvtudásuk. Ez azonban csak akkor lehet üdvözítő módszer, ha a megoldott feladatsorban elkövetett összes hibáját a vizsgázó nagyon alaposan kielemzi, utánanéz a problémának a tanárával, és csak ezután csinál még egy tesztet. Ezen kívül természetesen vannak trükkök, hogy pl. az íráskészség feladatokhoz érdemes először vázlatot írni, aztán különböző brainstroming technikákat alkalmazni annak eldöntésére, hogy mit írjanak bele a szövegbe és mit ne, azokat milyen szerkezetben tegyék bele a szövegbe, megtanulni valamilyen panel mondatokat, amiket fel lehet használni ilyenkor, de persze úgy, hogy ne nagyon üssön el a szöveg többi részétől. A nyelvvizsga-dolgozatok javításakor gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a megírt szövegben, mondjuk egy levélben a nyelvi megformáltság tekintetében drámai különbség van a szöveg eleje-vége és a közepe között, az eleje és a vége javára, mert látszik, hogy mi az, amit a vizsgázó előre megtanult, és mi az, amit ott igyekezett spontán megoldani. Az olvasáskészség feladatok megoldásához is vannak különböző technikák, például érdemes tudni azt, hogy milyen a szöveg felépítése: a bekezdés elején van egy összefoglalóbb jellegű mondat, ha azt nem értjük, akkor nagy a baj, tehát inkább először arra kell koncentrálni, és csak utána a szöveg többi részére.

Úgy tudom, létezik egy távoktatási csomag is, ez miből áll?

Sikerült kidolgozni a nyelviskola kereteiben egy olyan távoktatási programot, ami egy vegyes program, ez az úgynevezett ’blended learning’, vagyis vegyes, kevert. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek egy nyelvtanfolyamra eddig heti háromszor kellett járnia, akkor most már csak heti kétszer vagy egyszer kell járnia, mert a tananyag egy részét digitálisan kapja meg. Így oldhatja meg a feladatokat, amihez kap egyéni értékelést, további útmutatásokat a felkészülésre vagy a továbbhaladásra. Ez egy jó lehetőség annak, aki nem tud heti három „bejárást” megoldani: otthon, amikor tud és ideje van rá, azt a harmadik alkalmat a gép előtt tölti el nyelvtanulással.

Diákként fontos, hogy mennyit kell egy nyelvvizsgára költenünk. Itt mennyibe kerül az, ha nyelvvizsgázni szeretnénk?

Ez attól függ, hogy milyen nyelvvizsgáról van szó, hiszen van B1, B2, C1 szint, azon belül lehet pedig lehet jönni csak szóbelire, csak írásbelire valamint a kettőre együtt is, ami a komplex vizsga. Most a legnépszerűbb vizsgánk, a B2-es középfokú vizsga, amiből a komplex – 2017-től – 27.500 Ft-ba kerül.