Fókuszban a külföldi tanulmányok
január 17, 2016
Tízezrek az Educatio 2016 szakkiállításon – nagy az érdeklődés karunk képzései iránt
január 25, 2016

Nyelvtudást, ingyen? Felsőfokú angol, erős második nyelv a BME-től

A Jobline egy 2014-ben készült felmérése szerint a korábban igen rossz magyarországi nyelvismereti helyzet változóban van: a kutatásban részt vevők 91%-a nyilatkozott úgy, hogy – a legutóbbi népszámlálás adataival egyezően – legalább egy idegen nyelvet ismer alapszinten. A válaszadók 85%-a vallotta, hogy legalább alapfokon tud angolul, 50% németül, 13% pedig oroszul – ezután a sorban az újlatin nyelvek (francia, olasz, spanyol) következtek.

A kényszerek a munkaerőpiac irányából jönnek

Az elmozdulás oka a munkaerőpiac irányából érkező kényszer. A munkáltatók részéről az elmúlt években megnőtt a nyelvtudással rendelkezők iránti igény: az angolnyelv-tudás a diplomásoknál szinte alapkövetelménnyé vált, de egyre inkább alkalmazási feltétel egy második idegen nyelv ismerete is. Ezzel a munkaerőpiacra kilépők is tisztában vannak – úgy az elhelyezkedéshez, mint a továbblépéshez fontosnak tartják a nyelvtudást: a megkérdezettek 44%-a jelölte meg célként, hogy belátható időn belül még egy nyelvet elsajátítson.
Az Eduline 2015 februárjában a friss diplomásoknak kiküldött körkérdésére adott válaszokból az is kiderült, hogy egy-két hiányszakma kivételével egy középfokú nyelvvizsga már minden munkakör betöltésénél előkövetelmény, de legfeljebb a közszférában (ott is sokszor külön felvételi nyelvi teszttel kiegészítve) elegendő – a versenyszférában azonban már az alkalmazást igen sokszor egy második nyelv jó szintű ismeretéhez, és sokszor külföldi nyelvi gyakorlathoz kötik. A nyelvtudást is fejlesztő külföldi tanulmányút (Erasmus vagy más ösztöndíj) a javadalmazásban is megjelenik: az ilyen friss diplomások átlagosan havi bruttó 57 ezer forinttal keresnek többet azoknál, akiknek semmilyen külföldi tapasztalatuk nincs. A nyelvvizsga, különösen, ha jó pár éve állították ki, önmagában tehát már nem sokat ér: a kiválóan beszélt, használt alapnyelv – az angol – mellé egy második és harmadik nyelv ismerete kifejezett előnyt jelent. Nem véletlen, hogy a megkérdezettek 44%-a jelezte: az angol mellett egy másik európai nyelvet is elsajátítana.
Arra nézve, hogy ez a második nyelv mi legyen, a vélemények megoszlanak – a legáltalánosabbnak ma is az angol-német párosítás mondható. A Pénzcentrum tízes toplistája szerint  az angol és a német után a francia, a spanyol és a portugál, az olasz, a holland, a skandináv nyelvek, az arab, az orosz, a szlovák, a román és a cseh következik.

1549453_865032510176735_1537222568907122084_n
Mibe kerül?

Mindez persze már az egyetemi évek alatt is költséges mulatság lehet: az Eduline tavalyi kigyűjtése szerint a normál, harminc vagy ötven órás nyelvi kurzusok 22 és 30 ezer, a száz órás tanfolyamok 40 és 65 ezer forint körüli összegbe kerülnek, s általában a „nagy” nyelvekre (angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz) koncentrálnak.
Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a magántanárok óradíja továbbra is 3-6000 forint körül mozog, könnyen kiszámítható, hogy a második nyelv megfelelő szintű elsajátítása a tanulás iránt elkötelezett hallgatónak is többszázezer forintos, vagy akár milliós költséget jelent. A Közös Európai Referenciakeret szerinti B2 (középfokú) nyelvvizsga letételének becsült órakövetelménye 500 és 650 között, a C2 (felsőfokú) követelménye 850 és 1000 között mozog.
„Mindezekkel a problémákkal korábban már mi is találkoztunk, s már évekkel ezelőtt elkezdtük az egyetemünkön folyó nyelvi oktatást ezekhez igazítani” – mondja Andor György, a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Karának dékánja. Ennek hátterét a BME-n 1970 óta működő Idegen Nyelvi Központja (a korábbi Nyelvi Intézet) biztosítja, ahol a Kar szervezeti rendszerébe tagozódva közel száz oktató, nyelvtanár, akkreditált vizsgáztató dolgozik. A BME GTK hallgatói jelenleg általános- és szaknyelvi kurzusok keretében öt szinten kilenc nyelvet tanulhatnak – ráadásul ingyen, külön díjak felszámolása nélkül, hisz a nyelvórák – a nyelvi kvóták kimerítéséig – az egyetemi képzés részét jelentik.

A BME GTK országosan egyedülálló nyelvtanulási lehetőségei

A BME GTK hallgatói szabadon választhatnak a munkaerőpiac szempontjából legkapósabb nyelvek közül: az angol mellett francia, holland, japán, német, olasz, orosz, spanyol sajátítható el hallgatóközpontú, kiscsoportos oktatás keretei között. Az általános nyelvi tárgyak alap-, közép- és felsőfokon tanulhatók. Az egyetem ugyancsak alap-, közép- és felsőfokon szervez nyelvvizsga-előkészítő kurzusokat. Bár a BME GTK hallgatónak természetesen erre bármely akkreditált vizsgahelyen lehetőség van, a nyelvvizsga megszerzésének lehetősége intézményen belül is biztosított. A BME Nyelvvizsgaközpont hét nyelvből három szinten évi hat vizsgaidőszakot szervez – az épp aktuális lehetőségekről itt érhető el tájékoztató. Már eddig is lehetőség volt kredites szaknyelvi tárgyak felvételére: az alapképzésben műszaki nyelv, kommunikációs készségfejlesztés, menedzserkommunikáció és kultúraközi kommunikáció közül választhattak a hallgatók.
Mindez, mondja Andor György, 2016-tól országosan egyedülálló, új lehetőségekkel bővül: a BME GTK 400+ Ösztöndíj Programjának keretei között szinte minden alaptárgy angol nyelven való hallgatása és teljesítése elérhetővé válik – természetesen ez is úgy, hogy az az alapképzésben résztvevő hallgatónak semmilyen többletköltséget nem fog jelenteni. E program az abban résztvevőknek a megszabott követelmények teljesítése esetén igen jelentős, félévente többszázezer forintos költségtérítés-kezdeményt, az állami ösztöndíjas hallgatóknak pedig azonos nagyságrendű kifizetést jelent – mindenkinek megéri tehát bekapcsolódni. Az ösztöndíjprogram egyik jelentős „bemeneti” követelménye a már meglévő angol nyelvvizsga, a teljesítéshez pedig a 3. félév végéig angol felsőfokú komplex nyelvvizsgát kell a hallgatóknak tenniük, s egyes alaptárgyakat angol nyelven kell hallgatniuk, teljesíteniük.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Az alaptárgyak jelentős része már angolul is hallgatható

Az angol nyelv ingyenes tanulásához a kar minden segítséget megad: az üzleti nyelv elsajátítását a 2. félévben az English for Economic and Social Sciences angol szaknyelvi tárgy, a kommunikációs készségek megszerzését a 4-5. félév az English for Business and Communication I-II. szaknyelvi kurzusai segítik. A legfontosabb alaptárgyak (filozófia, gazdaságpolitika, gazdaságtörténet, kommunikációelméletek, környezet-gazdaságtan, közgazdaságtan, társadalomtudományi kutatásmódszertan, marketing, minőségmenedzsment, pszichológia, számvitel, szociológia, termelésmenedzsment, vállatgazdaságtan, vállalati pénzügyek) közül négyet-ötöt kell a programban résztvevőknek kötelezően angol nyelven felvenniük – annak sincs azonban akadálya, hogy akár ennél lényegesen többet is vállaljanak.
A tárgyakat a Kar nemzetközi tapasztalattal rendelkező oktatói fogják tanítani – közülük többen jelenleg is külföldi egyetemek vendégprofesszorai. A tananyag nem a „hazai” munkák angolra fordított változatából lesz elsajátítható, hanem a vezető nyugat-európai és amerikai egyetemeken is használt, legjobban bevált tankönyveket, oktatási segédleteket alkalmazzák majd – ezek beszerzéséhez is segítséget nyújt majd az egyetem a hallgatóknak. Az angol nyelvű képzésben való részvétel az ösztöndíjprogramban résztvevők számára kötelező, de mint lehetőség, mindenki számára nyitva áll: a legtöbb szak alaptárgyai így is teljesíthetők.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Erasmussal, külföldön – amiben az egyetem segíteni tud

A nyelvismereten túl a BME GTK a munkáltatók részéről egyre inkább megkövetelt külföldi, nyelvi környezetben végzett gyakorlat megszerzésében is komoly segítséget tud hallgatói részére nyújtani. A karnak az összes nagy európai egyetemmel van mobilitási szerződése, hallgatóik egy képzés alatt 12 hónapot tanulhatnak kint külföldön Erasmus keretében.
Minden évben közel 100 hallgató utazik ki Erasmussal. Ausztria, Belgium, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Finnország, Svédország, Észtország, Törökország tartozik a kedvelt célpontok közé. Mind az Egyetem, mind a Kar minden szakmai támogatást megad a kiutazóknak. Külön Erasmus iroda van, a kiutazás alatt az itthoni tanulmányaikkal is tudnak haladni a hallgatók. A hallgatók kint a képzésükhöz kapcsolódó szakmai tantárgyakat tanulhatnak, amiket itthon később „befogadtathatnak”, azokat tehát nem kell ismételten teljesíteniük.
Az Erasmus rendszer keretében szakmai gyakorlat teljesítésére is van lehetőség, így sokan, ha kiutaznak, szívesen maradnak fél év szakmai gyakorlatra is. Az Erasmus keretében nem csak nyelvismeret, de – abban a multukilturális közegben, ahol a képzés zajlik – egyfajta nemzetközi látásmód is megszerezhető. Ez a későbbi, nagy multinacionális cégekbe való beilleszkedést is segítheti.

Versenyképes nyelvi és szakmai tudás – nemzetközi környezetben

A BME GTK-n szerzett diplomák – ezt a felmérések eddig is igazolták – az ország legjobbjai között vannak: a gazdasági- és társadalomtudományi képzéseket nyújtó karok között a mi hallgatóink számolhatnak a legmagasabb kezdő fizetéssel. Andor György szerint azzal, hogy hallgatóink az egyetemen magas szintű nyelvismeretre, biztos szaknyelvi tudásra és kommunikációs készségre tesznek szert, tudásuk nem csak a hazai viszonylatban bizonyul versenyképesnek – friss diplomásaink a német, francia, angol vagy épp amerikai egyetemeken végzettekkel azonos eséllyel léphetnek majd ki arra a munkaerőpiacra, amit ma a nemzetközi üzleti világ jelent.

Ösztöndíjprogramunkról itt olvashat részeletesen, hallgatóink karrier-lehetőségeiről és a BME GTK-n szerzett diplomák munkaerő-piaci értékéről pedig itt talál összefoglalót.