Munkatársaknak
A hírek stilisztikai ellenőrzése mesterséges intelligenciával történik.
2026. szeptember 14, hétfő
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék által került megrendezésre a 13. Nemzetközi Társadalmi Felelősségvállalás, Etika és Fenntartható Üzlet Konferencia. A 2026. szeptember 3-4-én lezajlott konferencia kiemelt témája a „Felelős és válságálló terek” voltak.
A konferencia célja volt, hogy platformot biztosítson a kutatók és szakemberek számára a kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok megosztásához. Az előadások többek között a várostudomány, a menedzsment és marketing, a környezettudomány és kapcsolódó területek részéről érkeztek. A konferencián nemzetközi elismertséggel rendelkező kutatók mutatták be tudományos eredményeiket, ezáltal erősítették a szakmai kapcsolatrendszert hazai kutatókkal, kutatóhelyekkel, továbbá külföldi kutatók és PhD hallgatók kerültek kapcsolatba hazai tudományos műhelyekkel. Az előadók többek között az Egyesült Királyságból, Romániából, Hollandiából, Norvégiából, Marokkóból és Japánból érkeztek. A két nap alatt öt keynote előadás hangzott el, két kerekasztal beszélgetésre került sor és összesen hét párhuzamos szekcióban adtak elő a résztvevők.
A csütörtök délelőtti keynote előadásokat Buzási Attila tanszékvezető (BME, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék) és Háry András (ZalaZone) tartották, majd az ezt követő kerekasztal beszélgetésen Monica Salvia (CNR-IMIOT) és Bartus Gábor (BME, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács) is részt vettek. Az általuk tárgyalt téma a „Karbonsemlegességi törekvések és az innováció kapcsolata” volt. Délután online előadást tartott Mike Slotkin (Florida Institute of Technology) az idegenforgalmi adóbevételek természetvédelmi célú hasznosításának helyi tapasztalatairól.
Pénteken Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének ügyvezetője tartott plenáris előadást a vállalatok szerepéről a körforgásos városok támogatásában, majd Szabó Mariann (BME, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék) mutatta be a nemrég lezárt NiCE projekt legfontosabb, releváns eredményeit. A kerekasztal beszélgetéshez – melynek témája ezúttal a körforgásos, fenntartható város volt – csatlakozott Varga Ádám (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal) és Mike Molesworth (University of Birmingham).
Mindkét nap délutánján változatos témájú szekciókban mutatták be és vitatták meg kutatási eredményeiket a résztvevők, ezek közül háromra adunk rövid áttekintést az alábbiakban.
A „Fenntartható települések, városok és reziliens terek” (Sustainable Places, Cities and Resilient Spaces) szekciójában a városi terek fenntartható szervezése, fejlesztése került középpontba, hangsúlyozva ebben az egyének és vállalatok felelősségvállalását is. Elsőként Erez Z. Shoshani ismertette kutatását (eredeti cím: How do Ethical Businesses Contribute to Resilience in Violence-Affected Cities?), mely a vállalatok felelősségvállalásának sikerét mutatta be olyan övezetek helyreállításában, ahol a városi fejlődést valamilyen erőszakos, háborús esemény bénította meg. Kiemelte, hogy a helyreállításhoz azért van szükség a vállalatok közreműködéséhez, mivel erőszakos események után az állami intézmények és állami beavatkozások szerepe és lehetőségei csökkentettek lehetnek. Az előadássorozatot Hegyi Barbara folytatta a REDINEST program eredményeinek prezentálásával (eredeti cím: Student-Powered Civic Engagement Initiatives for the Impactful Digital Transformation of Urban Spaces), mely bemutatta, hogy az egyetemista diákok bár interdiszciplinárisan állnak hozzá a városokban fellelhető problémákhoz, hiányoznak azok a csatornák, ahol véleményüket kifejezésre tudnák juttatni, vagy valóban innovatív megoldásokat tudnának kialakítani. A harmadik előadás során Gyulai Tamás prezentálta a „New Europen Bauhaus” ajánlásaihoz kapcsolódó DECORATOR program hozzájárulását a körforgásos gazdaság bevezetéséhez az építőiparba (eredeti cím: Circular Economy Experience in Urban Environment with New European Bauhaus). A ’New European Bauhaus keretrendszer szerint működő DECORATOR projekt egy esztétikai előírásokon túlmutató döntéshozást segítő eszköz, mely lehetővé teszi a teljes értékláncon átnyúló fenntarthatóságot az építkezések során. Az utolsó előadás Csiki Kata prezentálásában valósult meg a szolgáltatás-alapú városi közlekedésfejlesztésekről (eredeti cím: The Integrability of Car-Sharing Services in Budapest for the Implementation of a MaaS-Type Transportation System). Az előadás központjában a megosztott autók szerepe állt, melyek szektorok közti együttműködések megvalósításával, illetve az autós közlekedési mód garantálásával tudnák fokozni a városi közösségi közlekedés-szervezés (pénzügyi) fenntarthatóságát, ugyanakkor jelentős szabályozási és szervezési átalakításokat tennének ezzel szükségessé.
A „Körforgásos gazdaság, karbon-gazdálkodás és innovációs ökoszisztémák” szekcióban a fenntartható gazdasági átmenet különböző aspektusai kerültek bemutatásra. Ahmad Alaraj és Szabó Mariann kutatásában a körforgásos gazdaság teljesítménymérésének mikro-, mezo- és makroszintű indikátorai kerültek rendszerezésre, kiemelve az egységes értékelési keretrendszerek fontosságát. Sian Chen előadásában az Európai Unió Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) szabályozásához kapcsolódó szervezeti adaptációs és irányítási kihívások szisztematikus szakirodalmi áttekintése került bemutatásra. Nagy Dániel Imre előadásában a biometánipar társadalmi értékteremtését vizsgálta a Triple Layer Business Model Canvas módszertan alkalmazásával, rámutatva a helyi közösségek, a vidéki foglalkoztatás és a stakeholder-együttműködés jelentőségére. Buzási Attila és szerzőtársai egy tudományos és technológiai park ökoszisztémájára kidolgozott karbonmenedzsment-modellt ismertettek, a kutatás előadója, Princz-Jakovics Tibor prezentációjában hangsúlyozta a vállalati fenntarthatósági célok lokális szintű integrációjának lehetőségeit. A szekciót Háry András és Tóth Csilla előadása zárta, amely az innovációs ökoszisztémák fejlődési kihívásait vizsgálta, különös tekintettel a hagyományos Triple Helix modell korlátaira és a többszereplős együttműködési rendszerek szerepére. Az előadások közös üzenete volt, hogy a fenntarthatósági átmenet sikeressége egyre inkább az összetett ökoszisztémák, a szabályozási környezet és a különböző érintetti csoportok közötti együttműködés minőségétől függ.
A „Felelős fogyasztás és fogyasztói magatartás” című szekcióban a fenntartható fogyasztási döntések és az azokat mozgató rejtett tényezők kerültek bemutatásra. A szekció keretében elsőként Ouaim Kaddouri, Mike Molesworth és Georgiana Grigore kutatása került bemutatásra „A zöld fogyasztás terén mutatkozó attitűd-viselkedés szakadék strukturális magyarázatai” címmel, amely rávilágított arra, hogy a gazdasági terhek és a makroszintű strukturális feltételek hogyan formálják a környezettudatos attitűdöt, felülírva a szándékot. Ezt követően Csigéné Nagypál Noémi és Torma Zsófia Erika tartotta meg a „Viselkedési közgazdaságtani jelenségek a rövid élelmiszer-ellátási láncok esetében” című kutatásáról szóló előadását, amelyben a rövid ellátási láncok működését vizsgálták a bevásárló és kosárközösségek példáján keresztül. Valamint a fenntartható fogyasztást befolyásoló kognitív döntéshozatali torzításokat – mint például a veszteségkerülést és a hosszú távú előnyök diszkontálását – mutatták be a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt. Végül pedig Lungelo Sikhondze és Shu Chun Chang kutatása hangzott el, melynek témája „A válságálló városi lakhatás iránti kereslet ösztönzése: A városi mezőgazdaság integrálása a lakossági zöldépületek elfogadási viselkedésébe Tajvanon” volt; a tanulmány egy új viselkedési modellt bemutatva elemezte, hogy az észlelt környezeti előnyök és a társadalmi-kulturális hatások miként formálják a lakosok zöldépületek iránti integrációs és elfogadási hajlandóságát.
A bemutatott tanulmányok kivonatai megtalálhatóak az absztraktkötetben, amely a konferenciasorozat honlapjáról (Home – ICSR) tölthető le.
2026. szeptember 11, péntek
Megjelent a Business Graduates Association (BGA) Business Impact magazinjának legújabb, 32. száma.
A kiadvány az Association of MBAs (AMBA) és a BGA nemzetközi hálózatából származó írásokat gyűjti össze, amelyek értékes betekintést nyújtanak az üzleti oktatás és a vezetés aktuális kihívásaiba, valamint az ezekben rejlő lehetőségekbe.
A Business Impact magazin legfrissebb száma az alábbi linken érhető el: Business Impact – Issue 32
A hír angol nyelvű változata a BME GTK angol honlapján olvasható.
2026. augusztus 18, kedd
A digitális platformok alapjaiban alakítják át a zeneipart – de vajon kik és hogyan formálják valójában ezt az átalakulást a háttérben?
Erre a kevéssé kutatott kérdésre keresi a választ Dr. Barna Róza Emília, a BME GTK oktatója, aki az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával azt vizsgálja, hogyan szervezik újra a digitális közvetítők – a lemezkiadóktól a digitális terjesztőkön át a közös jogkezelőkig – a magyar és kelet-európai zeneipart, és milyen hatással vannak az alkotók lehetőségeire, munkájára és mozgásterére a platformosodás korában.
A kutatás a platformosodás és a mesterséges intelligencia térnyerését vizsgálja a kulturális iparágak, azon belül kiemelten a zeneipar területén Magyarországon és a kelet-régióban. A kulturális iparágak platformizációját vizsgáló kutatások többsége vagy a streaming- és közösségimédia-platformok működésmódjaira (algoritmusok, üzleti modellek), vagy az alkotók szempontjaira (megélhetés, munkakörülmények) összpontosít. Kevesebbet tudunk azonban az alkotók és a platformok között közvetítő új, vagy éppen hagyományos, de új szerepköröket felvevő, kevésbé látható szereplőknek – mint a digitális terjesztők, ügynökségek, lemezkiadók, közös jogkezelők – az alkotók munkájára, lehetőségeire, valamint az iparági diskurzusokra gyakorolt hatásáról, a helyi zene(ipar)i mező újraszervezésében betöltött szerepeiről, valamint a helyi/régiós és globális szereplők közötti közvetítő funkcióiról. Különösen kevés adatunk van minderről a globális centrumországokon kívüli régiókból, miközben az említett közvetítők itt kiemelt szerepet játszanak a helyi alkotók lehetőségeinek alakításában.
A kvalitatív módszerekre építő kutatás fő szempontjait a tér, a munka és a hatalom dimenziói jelölik ki. A térbeli aspektus kapcsán cél többek között annak vizsgálata, hogy a digitális közvetítők milyen (új) térbeli hálózat kialakulásához vagy megerősödéséhez járulnak hozzá; és hogy mit jelent az e hálózatokban megvalósuló tudáscsere a zenei alkotás szempontjából. A munka aspektusa kapcsán, hogy a közvetítők hogyan befolyásolják az alkotók munkáját a kontroll–autonómia tengely mentén, azaz hogyan erősítik vagy enyhítik a platformoknak és az MI-alapú technológiának való kitettséget; hogy hogyan befolyásolják mindezt olyan társadalmi szempontok, mint a kulturális munkások erőforrásai és az ezeket meghatározó társadalmi helyzet. Végül a hatalom aspektusa mentén kérdés, hogy a szabályozás milyen mozgásteret biztosít az alkotóknak; a közös jogkezelők és más szakmai szervezetek milyen szerepet játszanak e tér alakításában; és hogyan írhatók le e helyi vagy helyben beágyazott szereplők pozíciói a gazdasági, politikai viszonyrendszerben.
A kutatás a magyarországi, illetve kelet-európai tapasztalatokat előtérbe helyezve árnyalt, összetett szociológiai megközelítéssel tervez hozzájárulni a területet uraló nyugatcentrikusság feloldásához. A zenészek, zeneipari dolgozók változó munkakörülményeinek, társadalmi helyzetük által is befolyásolt lehetőségeinek és korlátainak feltárása nemcsak új szociológiai tudást nyújthat, hanem kultúrpolitikai vagy dolgozói érdekképviseleti szempontból fontos társadalmi tudást is.
Korábbi kapcsolódó publikációk:
Barna, E. 2025a. Music Streaming, Platform Labor, and Intermediaries. In: Music Streaming Around the World, D. Hesmondhalgh (szerk.). University of California Press, 48–63.
Barna, E. 2025b. Working in Music on the Semiperiphery: Local Cultural Production and Global Capitalism. CEU Press.
Barna, E. 2026. Digital music distributors in Eastern Europe: Cultural intermediaries and power relations in the platformised recording industry. International Journal of Cultural Studies. https://doi.org/10.1177/13678779261460917
2026. augusztus 7, péntek
Mitől lesz biztonságosabb a Temun vásárolni? Hogyan lehet kordában tartani a világ legnagyobb technológiai vállalatait? És miért válnak a tartalomgyártók streamingplatformokká, miközben a platformok saját tartalmak gyártásába kezdenek?
Ezekre az egyre aktuálisabb kérdésekre keresi a választ Dr. Somogyi Róbert, a BME GTK Bolyai János Kutatási Ösztöndíját elnyert kutatója. A kutatás azt vizsgálja, hogyan alakítható ki olyan szabályozási környezet, amely egyszerre védi a fogyasztókat, ösztönzi a tisztességes piaci versenyt, és hozzájárul a társadalmi jóléthez.
A kutatási program három, egymáshoz kapcsolódó tématerületen vizsgálja a digitális platformok működését: az online piactereken megjelenő hamis termékek visszaszorítását, az egymásra épülő digitális platformok versenyét, valamint a streamingpiac átalakulását. Az alábbiakban a kutató részletesen ismerteti kutatásának céljait, fő kérdéseit és várható társadalmi-gazdasági jelentőségét:
A digitális óriások szabályozása: Fogyasztóvédelem és piaci verseny a technológiai szektorban
A technológiai szektor gazdasági súlya az elmúlt évtizedben történelmi léptékűvé vált. Napjainkra a hét legnagyobb technológiai vállalat adja az S&P 500 index kapitalizációjának mintegy harmadát. Ez az óriási gazdasági erő kihívás elé állítja a fogyasztóvédelmet és a piaci versenyt. A kutatási program három pilléren keresztül vizsgálja, hogyan lehet optimalizálni a digitális platformok szabályozását az össztársadalmi és fogyasztói jólét maximalizálása érdekében.
Fő kutatási irányok:
- Harc a megtévesztő hamisítványok ellen az e-kereskedelemben (Szerzőtársak: Johannes Johnen, Gianmarco Luu – Université catholique de Louvain) Az online piacterek (pl. Amazon, Temu) akaratlanul is felgyorsították a gyakran egészségre is ártalmas, megtévesztő hamisítványok terjedését. A kutatás egy olyan modellt épít fel, amely elemzi a platformok ösztönzőit ezen termékek kiszűrésére. Két fő stratégiát – a hamisító eladók erőteljesebb hatósági üldözését és a fogyasztók edukációját – hasonlít össze a kutatás, hogy a versenyhivatalok optimális szabályozási környezetet alakíthassanak ki az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvényével (DSA) összhangban.
- Egymásba ágyazott kétoldalú platformok (Szerzőtárs: Luca Sandrini – ZEW Mannheim és University of Padova) Számos digitális piacon a szolgáltatások egymásra épülnek. Például egy hírportál (amely összeköti az olvasót a hirdetővel) gyakran egy közösségi média felületen (szintén egy kétoldalú platform) keresztül éri el a közönségét. Hasonló a helyzet a mobiltelefonos alkalmazásboltok (app stores) vagy az online tőzsdei brókerek piacán is. A kutatás célja a világ első olyan elméleti keretrendszerének megalkotása, amely feltérképezi, hogyan hat ez a többszintű, komplex platformverseny az árazásra és a társadalmi jólétre.
- Tartalomgyártók és platformok stratégiai fúziója (Szerzőtárs: Axel Gautier – HEC Liege) Miért válik egy hagyományos tartalomgyártó (mint a Disney) streaming platformmá, miközben a platformként induló Netflix masszív saját tartalomgyártásba kezd? A harmadik kutatás az “alapkatalógusok” és a “szupersztár” tartalmak piaci dinamikáját modellezi. A projekt célja annak megértése, miként változik a piac jövedelmezősége, ha egy tartalomgyártó óriás saját platformot indít. Az eredmények kritikus fontosságúak a versenyhatóságok számára az olyan nagy horderejű iparági fúziók elbírálásakor, mint amilyen aktuálisan a Paramount és a Warner Bros Discovery esete.
Társadalmi és gazdasági hatás: A kutatások átfogó célja, hogy a digitális tér gyorsan változó kihívásaira tudományosan megalapozott válaszokat adjanak, elméleti alapot biztosítva a törvényalkotóknak és versenyhatóságoknak a fogyasztókat védő szabályozások megalkotásához.
Gratulálunk Docens Úrnak a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjhoz és a kutatása sikeréhez!
2026. augusztus 7, péntek
Megjelent Karakas Alexandra, a GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének adjunktusa, és Tuboly Ádám Tamás (PTE) szerkesztett kötete, melynek címe Scientific Mistakes and Mistaken Science. Malfunction, Error, Failure. A kötet a Studies in History and Philosophy of Science sorozat részeként jelent meg, a Springer Kiadó gondozásában, a tudományos hibák, tévedések, és félreértések különböző eseteit tárgyalja, mely nem csupán a szakértőknek, hanem laikusoknak is érthető módon adja át a téma komplexitását. A bevezetőben Karakas Alexandra és Tuboly Ádám Tamás a tudományos hibák filozófiatörténeti áttekintését adja, majd Karakas saját tanulmányában a tudományos pontosság és precizitás problémáját elemzi az eudióméter esetén keresztül.
2026. július 31, péntek
A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karára a 2026-os általános felvételi eljárásban összesen 1125 hallgató nyert felvételt, ami 30 fővel több, mint egy évvel korábban. Az állami ösztöndíjas helyekre 664-en, önköltséges képzésre pedig 461-en kerültek be.
Az alapképzésekre összesen 709, a mesterszakokra pedig 416 hallgatót vettünk fel, ami mindkét képzési szinten növekedést jelent 2025-ös évhez képest. Kiemelkedő eredményt ért el a nemzetközi gazdálkodás alapképzés, ahol a felvettek száma egy év alatt 143-ról 196 főre emelkedett, ezzel a Kar egyik legdinamikusabban fejlődő szakjává vált. A pénzügy és számvitel alapképzésre is többen nyertek felvételt, míg a műszaki menedzser képzés – különösen az angol nyelvű nappali képzés – szintén erősödött.
A gazdálkodási és menedzsment továbbra is a Kar legnagyobb alapképzése, és idén is a legtöbb hallgató ide nyert felvételt. A szak nappali ponthatára 428 pontra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a bekerüléshez jobb teljesítményre volt szükség, mint az előző évben.
A mesterszakokon összességében stabil maradt az érdeklődés. A számvitel MSc jelentős növekedést mutatott, miközben 2026-ban sikeresen elindult a Marketingstratégia és -innováció mesterszak is.
Az idei felvételi adatok alapján a GTK továbbra is vonzó választás a gazdasági és társadalomtudományi képzések iránt érdeklődő hallgatók számára.
A felvételi eljárás azonban még nem ért véget: elindult a pótfelvételi, amely újabb lehetőséget kínál azoknak, akik szeptembertől a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói szeretnének lenni. A pótfelvételi eljárásban a kar több képzésére is lehet jelentkezni, így azok számára is nyitva áll a lehetőség, akik az általános felvételi során nem jelentkeztek, vagy nem nyertek felvételt. A jelentkezési határidőig még bárki csatlakozhat a BME GTK közösségéhez, és már idén ősszel megkezdheti tanulmányait a Kar valamely képzésén.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Universidad Politécnica de Madrid (UPM) együttműködésében benyújtott „EELISA-CE – EELISA körforgásos gazdaság közös mesterképzés tervezése és fejlesztése” (“EELISA-CE – Design and Development of an EELISA Joint Master Degree in Circular Economy”) című pályázatot kiválasztották az első EELISA közös akadémiai felhívás 2026 (1st EELISA Joint Academic Call 2026)keretében történő finanszírozásra.
A projekt célja egy közös nemzetközi mesterképzés kidolgozása, amely a körforgásos gazdaság kihívásaira és lehetőségeire összpontosít. A kezdeményezés az interdiszciplináris oktatás, a nemzetközi együttműködés és a fenntarthatóságra épülő tudásfejlesztés előmozdításával támogatja az EELISA céljait.
Az értékelők szerint a pályázat szorosan illeszkedik a felhívás célkitűzéseihez, és szilárd alapot teremt egy jövőbeli közös diplomával rendelkező program számára. Az értékelés kiemelte a projekt tudományos minőségét, interdiszciplináris megközelítését és reális megvalósítási tervét, valamint a partnerintézményekkel való szoros együttműködést.
A projekt összesen 15 000 eurós költségvetést kapott, amelyből 10 000 eurót a BME és 5000 eurót az UPM kapott. A finanszírozás a program tervezését és fejlesztését támogatja, beleértve a tantervfejlesztést és a partnerek közötti tudományos koordinációt.
A BME GTK gratulál Dr. Zöldy Máté professzornak, projektcsapatának és a Környezetgazdaságtan és Fenntarthatóság Tanszéknek ehhez az eredményhez, és további sikereket kíván nekik az EELISA körforgásos gazdaság közös mesterképzésének fejlesztésében.
A siker tovább erősíti a BME GTK aktív részvételét az EELISA Európai Egyetemi Szövetségében, valamint elkötelezettségét az innovatív nemzetközi oktatási lehetőségek fejlesztése iránt a fenntarthatóság szakterületén.
2026. július 17, péntek
Az AI-rendszerek szabályozása néhány év alatt a vállalatok egyik legfontosabb megfelelőségi kihívásává vált. Erre a változásra reagálva indította el közösen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a QTICS és a NoBoVersum az ország első, egyetemi szakmai háttérrel megvalósuló AI Compliance Officer & AI Auditor képzéseinek egyikét.
Az öthónapos hibrid program most sikeresen lezárult: a résztvevők teljesítették a képzés követelményeit, lezajlott a záróvizsga, és a sikeresen vizsgázók átvehették a BME, a QTICS és a NoBoVersum közös tanúsítványát.
Öt hónap intenzív közös munka
A február és június között zajló program során a résztvevők nyolc gyakorlati képzési napon, interaktív workshopokon és konzultációkon dolgoztak együtt, miközben digitális e-learning tananyagok, önállóan elvégezhető önellenőrző tesztek segítették a felkészülést.
A képzés középpontjában nem csupán az AI Act jogszabályi követelményeinek megismerése állt, hanem azok gyakorlati alkalmazása is. A résztvevők többek között AI-rendszerek kockázatértékelésével, AI governance keretrendszerek kialakításával, auditfeladatokkal, adatvédelmi és megfelelőségi kérdésekkel, valamint valós szervezeti helyzeteket modellező esettanulmányokkal foglalkoztak. A szabályozási környezet gyors változását a hallgatók szintén követhették.
A gyakorlati workshopok különösen értékes szakmai műhelymunkává váltak. A különböző területekről érkező résztvevők – jogi, informatikai, adatvédelmi, minőségirányítási, audit- és compliance szakemberek – saját tapasztalataikat is megosztották egymással, így a közös gondolkodás sok esetben túlmutatott a tervezett tananyag feldolgozásán.
Számokban
A programban összesen 30 résztvevő vett részt, az oktatásban közel tíz oktató, gyakorlati szakember vett részt.
A képzés a terveknek megfelelően sikeresen zárult, a résztvevők a megszerzett ismereteket gyakorlati példán keresztül feldolgozó záróvizsgán adtak számot az öt hónap során megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteikről.
Egy új szakmai terület első hazai képzéseinek egyikén
Az AI-megfelelés ma már jóval több, mint egy újabb jogszabály ismerete. A szervezeteknek egyszerre kell megfelelniük technológiai, jogi, kockázatkezelési és irányítási elvárásoknak, ami új kompetenciákat és új szakmai szerepköröket hív életre.
A képzés célja ezért az volt, hogy a résztvevők ne csupán elméleti tudást szerezzenek, hanem olyan gyakorlati szemléletet és módszertant is, amelyet saját szervezetükben azonnal alkalmazni tudnak.
Büszkék vagyunk arra, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a QTICS és a NoBoVersum együttműködésében az elsők között indíthattunk Magyarországon olyan átfogó, egyetemi szakmai háttérrel megvalósuló képzést, amely kifejezetten AI Compliance Officer és AI Auditor kompetenciák fejlesztésére készült.
Az öt hónap során szerzett tapasztalatok megerősítették azt a várakozásunkat, hogy az AI Act alkalmazásával párhuzamosan egyre nagyobb igény mutatkozik olyan szakemberekre, akik képesek a mesterséges intelligencia rendszerek megfelelőségi, auditálási és irányítási feladatait átfogó szemlélettel kezelni.
Köszönjük a résztvevőknek!
Öt hónap alatt egy olyan csapat formálódott, amelynek tagjai nemcsak együtt tanultak, hanem egymás tapasztalataiból is sokat merítettek. Köszönjük minden résztvevőnek az aktív közreműködést, a szakmai nyitottságot és azt a jó hangulatot, amely végigkísérte a workshopokat és a közös munkát. Bízunk benne, hogy a képzés során kialakult szakmai kapcsolatok a jövőben is tovább épülnek.
Már lehet jelentkezni a következő évfolyamra!
Az első évfolyam sikeres lezárását követően már megnyílt a jelentkezés a következő AI Compliance Officer & AI Auditor képzésre.
Ha szeretnél felkészülni az AI Act követelményeire, vagy szervezetedben AI-megfelelőségi, audit-, governance- vagy kockázatkezelési feladatokat látsz el, várunk a következő évfolyamon.
Részletes információk és jelentkezés: https://noboversum.hu/ai-compliance-officer-ai-auditor-kepzes/
2026. július 13, hétfő
Elkészült és már használatba vehető a BME E épületének 11. emeletén, az 1104-es teremben kialakított új számítógépes labor, amely korszerű infrastruktúrával támogatja az oktatást és a számítógépes vizsgák lebonyolítását.
A laborban 28 hallgatói számítógép áll rendelkezésre, amelyek mindegyike 24 colos monitorral felszerelt. A tanári munkaállomásról több olyan funkció is elérhető, amely megkönnyíti az oktatók munkáját, különösen a vizsgáztatás során.
A tanári asztalon elhelyezett váltókapcsoló segítségével szabályozható a hallgatói számítógépek internet-hozzáférése: a gépek teljes internetelérés és kizárólag a BME hálózatának elérése között kapcsolhatók. A tanári számítógép ezzel szemben minden esetben teljes internet-hozzáféréssel működik.
Az oktatást egy közös megosztott mappa is támogatja, amely a tanári számítógépen érhető el. Az oktatók ide tölthetik fel az órai anyagokat, amelyeket a hallgatók saját munkaállomásaikról egyszerűen elérhetnek és letölthetnek.
A teremben projektor is rendelkezésre áll, amelynek korszerűbb eszközre történő cseréje jelenleg folyamatban van. A kivetítés jelenleg a tanári számítógépről történik, emellett vizsgálat alatt áll, hogy a jövőben megbízható vezeték nélküli megoldás is biztosítható-e, vagy kizárólag kábeles csatlakozás lesz elérhető.
A labor további hasznos funkciója, hogy a tanári számítógépről valós időben nyomon követhetők a hallgatói számítógépek képernyői, ami hatékonyabbá teszi az oktatást és a vizsgák felügyeletét.
A számítógépeken az oktatáshoz leggyakrabban használt szoftverek telepítésre kerültek, többek között:
- MATLAB,
- SPSS,
- Microsoft Office csomag,
- Adobe Acrobat Reader.
Az új számítógépes labor már foglalható. A terem használatával és foglalásával kapcsolatban Hajdu Zsoltot lehet keresni.
2026. június 26, péntek
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (BME GTK) is képviseltette magát a kínai Sanghajban megrendezett Global Environment Solutions Challenge 2026 (GESC 2026) nemzetközi fenntarthatósági versenyen, amelyet a 15. International Student Conference on Environment and Sustainability (ISCES 2026) konferencia részeként szervezett meg a Tongji Egyetem és az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Tongji Fenntartható Fejlődés Környezetvédelmi Intézete (IESD).
A konferencia több mint 60 országból érkező, több mint 1000 hallgatót hoz össze, akik számára egyedülálló nemzetközi fórumot biztosít a környezetvédelem és a fenntarthatóság legégetőbb kihívásaira adott innovatív megoldások kidolgozására és bemutatására.
A BME GTK képviseletében Hiba Shakhashiro, a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék doktorandusza mutatta be AquaNexus AI című projektjét. Az innovatív fenntarthatósági megoldás a víz-, energia- és élelmiszerrendszerek integrációját valósítja meg mesterséges intelligencia segítségével. A platform az éghajlati előrejelzéseket, az intelligens erőforrás-gazdálkodást és a mesterséges intelligenciával támogatott döntéshozatalt ötvözi annak érdekében, hogy növelje a közösségek klímaalkalmazkodó képességét, valamint elősegítse a víz-, energia- és mezőgazdasági erőforrások hatékony és fenntartható felhasználását.
A benyújtott pályázat értékelését követően Hiba Shakhashiro meghívást kapott a sanghaji Global Environment Solutions Challenge döntőjébe. A szervezők támogatásával személyesen mutathatta be az AquaNexus AI projektet a nemzetközi szakmai zsűri előtt. Az értékelést követően a pályamunka bejutott a verseny döntőjébe, a legjobb projektek közé.
A részvétel több szempontból is mérföldkőnek számít: a BME első alkalommal vett részt a Global Environment Solutions Challenge versenyen, és a BME GTK képviselője elsőként jutott be a megmérettetés döntőjébe.
A verseny mellett a konferencia kiváló lehetőséget biztosított a nemzetközi együttműködések kialakítására, az interdiszciplináris szakmai párbeszédre, valamint a fenntarthatósággal és klímainnovációval kapcsolatos tapasztalatcserére. A rendezvény során szerzett szakmai visszajelzések, inspiráló előadások és új nemzetközi kapcsolatok hozzájárulnak az AquaNexus AI koncepciójának továbbfejlesztéséhez, valamint Hiba Shakhashiro BME GTK-n folytatott doktori kutatásainak előmozdításához.
A BME GTK GESC 2026 versenyen való szereplése jól mutatja a Kar egyre erősödő nemzetközi jelenlétét a fenntarthatósági kutatás és innováció területén, valamint megerősíti elkötelezettségét a globális környezeti kihívásokra adott gyakorlati, interdiszciplináris megoldások fejlesztése iránt.
2026. június 17, szerda
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (BME GTK) és a Budapesti Corvinus Egyetem alapító intézményekként ünnepelték a Danube Cup nemzetközi startupverseny tizedik döntőjét. A 2026-os nemzetközi finálénak ezúttal a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Vienna University of Economics and Business) adott otthont.
Az idei esemény különlegessége, hogy a verseny az Entrepreneurship Avenue konferencia részeként valósult meg. Európa legnagyobb, hallgatók által szervezett rendezvénysorozata több száz résztvevőt vonzott Bécsbe.
A Danube Cup nemzetközi pitchverseny jubileumi döntőjét Dr. Rudolf Dömötör és Monique Fischer nyitotta meg. Az alapító egyetemek képviseletében Dr. Tóvölgyi Sarolta, a BME GTK nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója köszöntötte a résztvevőket.
A BME-t idén a GTK kiemelkedő delegációja képviselte: Dr. Tóvölgyi Sarolta nemzetközi dékánhelyettes, Dr. Bethlendi András gazdasági dékánhelyettes, Dr. Szabó Mariann, a dékán oktatásfejlesztési megbízottja, valamint Dr. Bíró-Szigeti Szilvia kommunikációs dékáni megbízott.
A Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék részéről a delegáció tagja volt Dr. Danyi Pál, a Danube Cup alapítója és az MBA-csapatok mentora; Dr. Kelemen-Erdős Anikó, a Danube Cup BME-s vezetője és a verseny tudományos bizottságának tagja; Dr. Zrubecz Péter, valamint Verseghi-Nagy Miklós, a BME InnoLab Zrt. vezérigazgatója.
A rendezvény során több szakmai egyeztetésre is sor került annak érdekében, hogy tovább erősödjön a WU és a BME közötti együttműködés, valamint a meglévő akadémiai partnerségek.
A Danube Cup 2026 számokban
- kétnapos program;
- 10 versenyző csapat;
- 9 részt vevő egyetem;
- 4 képviselt ország;
- mintegy 100 résztvevő.
Az érmeket a Danube Cup alapítója, Dr. Danyi Pál adta át. Az esemény szervezői külön köszönetüket fejezték ki a kezdeményezés társalapítójának, Dr. Vecsenyi Jánosnak is.
Gratulálunk minden döntős csapatnak a kiemelkedő prezentációkhoz és a példaértékű vállalkozói szemlélethez. Külön elismerés illeti a CoBoarding csapatát – Turóczi Hajnalka, Nagy Ákos, Végh Márk és Bohus Gyula –, akik a BME GTK-t képviselték a nemzetközi mezőnyben.
A 2026-os Danube Cup győztesei:
- Terraformer (WU Vienna, Ausztria)
- Prinity (OTH Regensburg, Németország)
- TraceQ (Budapesti Corvinus Egyetem, Magyarország)
Az idei döntősök ismét bizonyították, hogy a régióban kiemelkedő innovációs potenciál és vállalkozói tehetség van jelen.
Az elmúlt évtized során a Danube Cup magas színvonalú, nemzetközi startup pitchversennyé nőtte ki magát, amely egyre jelentősebb szerepet tölt be az innováció ösztönzésében és a Duna-régió gazdasági fejlődésének támogatásában.
A BME GTK alapító intézményként továbbra is elkötelezett a nemzetközi innovációs ökoszisztéma fejlesztése, a hallgatói vállalkozók következő generációjának támogatása, valamint a Duna-régió egyetemei és üzleti szereplői közötti kapcsolatok erősítése mellett.
Köszönet illeti a szakmai zsűri tagjait – Anja Hintermeier, Birgit Polster, Chonghao Su, Simon Tretter és Karl Schiller – értékes szakmai hozzájárulásukért és támogatásukért.
Köszönjük mindenkinek, hogy hozzájárult a jubileumi rendezvény sikeréhez, és gratulálunk a díjazott csapatoknak!
2026. június 17, szerda
A 2025/2026-os tanévben a BME már hatodik alkalommal vett részt a Hungarian Startup University Program (HSUP) ösztöndíjprogramban. Az első félév angol nyelvű elméleti képzését követően a négy legjobb projektötlethez csapatok szerveződtek és elkezdhették elképzelésük tényleges megvalósítását is. Ezt a Nemzeti Innovációs Ügynökség hallgatónként havi 65 000 Ft ösztöndíjjal támogatja. A program keretében folyamatos szakmai támogatást kaptak mentorainktól az ösztöndíjasok.
A tanév végével a BME négy csapata riportokban és videókban számolt be vállalkozási ötletüknek a féléves haladásáról. A BME csapatai:
- SpendLess&Go – ötletgazda: Szabó Gergő (VIK)
- DEALISH – ötletgazda: Csukor Emese (GPK)
- LaserDepth MICRO – ötletgazda: Saleh Rebin Birzo (VIK)
- PRIN2-GO – ötletgazda: Juhász Endre (ÉPK)
Az idei Demo Day 2026. július 3-án kerül megrendezésre, amelyen – egy független szakértői bizottság értékelése alapján kiválasztott – tizenöt, a legpiacképesebb ötlettel előállt csapat kap majd lehetőséget az ökoszisztéma szereplői előtti bemutatkozásra. A 15 csapat minden tagja további kiemelt ösztöndíjban részesül.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a BME részéről öt hallgatónk – Csukor Emese (DEALISH), Saleh Rebin Birzo (LaserDepth MICRO), Péteri Máté (Rentify), Mohamed Rhouma (Rentify) és Slyuch Marcell (TubePrinter Compact) – a kiemelt ösztöndíjasok között szerepel.
Ösztöndíjas hallgatóinknak gratulálunk az ösztöndíjprogram sikeres teljesítéséhez, és további sok sikert kívánunk vállalkozásaik beindításához!
A STARTUP-2026-HSUP-017 azonosító számú projekt a Nemzeti Innovációs Ügynökség közreműködésével, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból valósul meg.
2026. június 17, szerda
Előző hétvégén a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéke is aktív részese volt a fővárosi önkormányzat által szervezett „Klímahétvége a rakparton” elnevezésű rendezvénynek. A Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéket Dr. Szabó Mariann egyetemi docens, a NiCE projekt témavezetője és Vincze Dorottya regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakos hallgató képviselte a szombati és vasárnapi programokon.
A Tanszék standja a „Városok és közösségeik körforgásban” nevet viselő interaktív workshop keretében várta az érdeklődőket. A kitelepülés elsődleges célja a nemzetközi NiCE projekt, és azon belül is a NiCE Knowledge Platform (circularlifestyle.eu) széleskörű népszerűsítése volt. A látogatók a workshopon (amely a „Workshop for student groups on circular lifestyles” egyes elemeit valósította meg) keresztül közvetlen, gyakorlati tippeket kaphattak arról, miként építhetik be a körforgásos gazdaság alapelveit a saját mindennapjaikba.
A fenntarthatóság iránt fogékony közönséget egy izgalmas játék is várta: a résztvevőknek különböző mindennapi tárgyakról kellett eldönteniük, hogy mennyire környezetbarátak, és hogyan illeszkednek a zöld életmódba. A sikeres játékosok a BME GTK által felajánlott kari ajándéktárgyakat kaptak.
A pesti rakpart nyüzsgő forgatagában standunk valóságos generációs és nemzetközi találkozóponttá vált: a legkisebb gyerekektől kezdve a szépkorúakig, a hazai érdeklődőktől a külföldi turistákig rengetegen megfordultak nálunk, bebizonyítva, hogy a környezettudatosság nem ismer határokat.
Köszönjük mindenkinek, aki ellátogatott hozzánk, és velünk együtt tett egy lépést a fenntarthatóbb jövő felé!
2026. június 15, hétfő
Kiemelt kép: MTA
A Magyar Tudományos Akadémia kihirdette a 2026. évi Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyerteseit. Az idei évben összesen 156 kutató részesült támogatásban, közülük 23 fő a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem befogadó kutatóhelyéhez kapcsolódik, ami az összes nyertes 14,7 százalékát jelenti.
A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karáról két kolléga is elnyerte a fiatal és középgenerációs kutatók kiemelkedő tudományos teljesítményét elismerő ösztöndíjat.
Dr. Barna Róza Emília, a kar oktatója és kutatója a szociológia tudományterületén nyerte el a támogatást.
Kutatási pályázatának címe: Digitális technológia, kulturális közvetítők és kulturális munka
Dr. Somogyi Róbert, a Pénzügyek Tanszék oktatója a gazdaságtudományok területén részesült az elismerésben.
Kutatási pályázatának címe: Árak és szabályozás a digitális gazdaságban
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj a Magyar Tudományos Akadémia egyik legrangosabb kutatói támogatási programja, amely a kiemelkedő tudományos munkát végző kutatók szakmai fejlődését és kutatási tevékenységét segíti.
A nyertesek tudományterületi megoszlását tekintve az eredmény különösen figyelemre méltó: Barna Róza Emília a szociológia területén támogatott öt kutató egyikeként, míg Somogyi Róbert a gazdaságtudományok mindössze négy díjazott pályázója között nyerte el az ösztöndíjat.
A két GTK-s kutató sikere országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítménynek számít, egyúttal jól tükrözi a kar kutatóinak magas szintű szakmai felkészültségét és tudományos kiválóságát.
A BME GTK közössége büszke kollégáink eredményére, és szívből gratulálunk az elnyert ösztöndíjhoz, valamint további sikeres kutatómunkát kívánunk számukra.
2026. június 11, csütörtök
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a CWUR (Center for World University Rankings) 2026-os rangsorában az 1051. helyen végzett a vizsgált 21 291 egyetem közül, ezzel a világ felsőoktatási intézményeinek legjobb 5 százalékába került. A rangos lista objektív mutatók alapján értékeli az egyetemeket, figyelembe véve többek között az oktatás minőségét, a kutatási teljesítményt és a végzett hallgatók sikereit.
Ennek az eredménynek az elérésében fontos szerepet játszik a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara is, amely a Business & Beyond szemlélet jegyében olyan szakembereket képez, akik a gazdasági és üzleti ismereteken túl a technológiai, társadalmi és fenntarthatósági kihívások megértésére is képesek.
A GTK küldetése, hogy a hallgatók korszerű, gyakorlatorientált tudást, nemzetközi tapasztalatokat és valódi versenyelőnyt szerezzenek. A kar folyamatosan fejleszti képzési portfólióját, erősíti vállalati kapcsolatait és nemzetközi jelenlétét, miközben a kutatási kiválóságot és az innovációt is támogatja.
A CWUR-rangsorban elért helyezés ezért nemcsak a BME tudományos és oktatási eredményeinek elismerése, hanem annak visszaigazolása is, hogy az egyetem és a GTK jövőorientált, nemzetközi szemléletű képzési modellje a világ élvonalában is megállja a helyét.