Munkatársaknak
A hírek stilisztikai ellenőrzése mesterséges intelligenciával történik.
2026. szeptember 25, péntek
A Szociológia és Kommunikáció Tanszék őszi szeminársorozatának harmadik előadását Kodaj Dániel (ELTE BTK, Filozófia Intézet) tartja “Mesterséges unintelligencia” címmel a közelmúltban megjelent könyve alapján. A könyv azokat az értelmezéseket dekonstruálja, amelyek szerint az, amit MI-nek neveznek képes (vagy egyszer képes lehet) gondolkodásra, általában pedig emberi értelemben vett cselekvésre. Szabadon letölthető:
https://www.eltereader.hu/kiadvanyok/https-www-eltereader-hu-media-2026-06-kodaj-daniel-mesterseges-unintelligencia-wired-pdf/
Időpont: október 20. kedd, 10:00. Helyszín: E602-es tárgyaló.
Absztrakt:
Már a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások kezdete, az 1960-as évek óta – sőt, tulajdonképpen már a XVII. század óta – léteznek filozófiai érvek amellett, hogy a gondolkodás gépesíthetetlen jelenség és az emberi elme radikálisan különbözik a programokat mechanikusan végrehajtó szerkezetektől. Az ilyen demarkációs érvek közül manapság John Searle „Kínai Szoba” gondolatkísérlete és Roger Penrose gödeli spekulációi a legismertebbek, de a potenciális demarkációs kísérletek spektruma ennél jóval szélesebb. A nyelvi jelentés (Searle) illetve a matematikai megértés (Penrose) mellett az introspekció, a referencia, a fenomenális tudat, a megtestesültség és az egzisztenciális szituáltság is alapot adhat rá, hogy megpróbáljuk elkülöníteni az emberi elmét a számítógépektől.
Ez a könyv tíz modern demarkációs érvet mutat be, a mai – nagy nyelvi modellekre épülő – MI-technológia kontextusába helyezve őket.
Végkövetkeztetése szerint értelmünknek legalább három gépesíthetetlen aspektusa van: a fenomenális fogalmak használata, a funkciók felismerésének képessége és az önreflexió. Emellett a gépi számítások metafizikája is arra utal, hogy az MI-re csak rávetítjük a gondolkodást, intrinzikusan nincs benne jelen.
2026. szeptember 25, péntek
A Szociológia és Kommunikáció Tanszék őszi szeminársorozatának második előadását Szabó Levente tanszéki kollégánk és Maák Pál az Atomfizika Tanszékről (TTK) tartják “Asymmetric Local Label Interference with Polarization-Entangled Photon Pairs” címmel hamarosan megjelenő tanulmányuk alapján.
Időpont: október 6. kedd, 10:00. Helyszín: E602-es tárgyaló.
Teljes cím és absztrakt (angol nyelven):
Asymmetric Local Label Interference with Polarization-Entangled Photon Pairs: Block-Averaged Spatial Structure in Unconditional Detection Records
We analyze a concrete local quantum-optical measurement architecture for polarization-entangled photon pairs in which Bob coherently maps polarization onto an additional path degree of freedom that functions as a local quantum label. Within an explicit loss-inclusive POVM model that includes no-detection events, and without coincidence matching, event-by-event pairing, or any side information from Alice, we compare three regimes: direct label readout, symmetric label-interference networks, and an asymmetric 2+3-aperture architecture. Direct readout and a broad symmetric class yield setting-independent local POVM outcome probabilities and linear unconditional count rates, in agreement with
standard no-signaling expectations for ordinary local statistics. In contrast, for the asymmetric architecture we identify a separately defined normalized, block-averaged spatial morphology constructed from Bob’s unconditional detection records that becomes
setting-distinguishable as Alice’s polarization setting is varied.
Numerical simulations for contrasted settings show distinct block-averaged spatial structure and spatial-frequency content, and a complementary phase-shift/path-sum analysis independently confirms asymmetric multipath interference as the underlying mechanism. The
result is an explicit, implementable distinction within standard quantum mechanics between setting-independent ordinary local statistics and setting-distinguishable structure in a derived block-averaged observable generated by asymmetric local label interference. These results
delineate within the explicit measurement model, where quantum-label interference leaves ordinary local statistics unchanged and where it generates setting-distinguishable structure in a derived block-averaged local observable.
2026. szeptember 25, péntek
Ősszel is lesz BME–NFI Egyetemi Filmklub! Ezúttal is klasszikus, kultikus és kortárs filmek kerülnek terítékre. A játékfilmek mellett dokumentumfilm is van a hat film között, A boldogság ügynöke, amely az ázsiai Bhután lakóinak boldogságindexét mutatja be a közönségnek, erre az alkalomra érkezik majd a film egyik rendezője, Zurbó Dorottya.
A filmklub csütörtökönként van, 17.15-től a QB404-es teremben és körülbelül 20.30-ig tart a beszélgetés.
- szeptember 17. András Ferenc: Dögkeselyű (1982)
- október 1. Jeles András: A kis Valentinó (1979)
- október 15. Székely István: Hyppolit, a lakáj (1931) vendég: Dr. Janky Béla, szociológus
- november 5. Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai: A boldogság ügynöke vendég: Zurbó Dorottya, rendező
- november 19. Szilágyi Zsófia: Egy nap (2018) vendég: Dr. Barna Emília, szociológus
- december 3. Fábri Zoltán: Körhinta (1955)
A filmklub minden egyetemi polgár számára nyitott és ingyenes, előzetes regisztráció nem szükséges. A filmklubvezető Orbán Krisztina, kérdés esetén az orban.krisztina@gtk.bme.hu címen érhető el.
2026. szeptember 22, kedd
2026. szeptember 22-én az Országgyűlés megválasztotta a Médiatanács új elnökét és négy új tagját, köztük Dr. Nagy Krisztinát, a BME GTK Üzleti Jog Tanszékének adjunktusát.
Dr. Nagy Krisztina megválasztását az Országgyűlés 187 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta.
Az adjunktus doktori kutatásának középpontjában a médiaműveltség, valamint a médiapolitika és a médiaszabályozás kérdései álltak. Oktatói és kutatói tevékenysége során kiemelten foglalkozik a digitális platformok szabályozásával, a médiatudatossággal és a gyermekek védelmével.
A kinevezés Dr. Nagy Krisztina szakmai munkájának és a médiapolitika, valamint a médiaszabályozás területén végzett kutatásainak elismerését is jelenti.
Gratulálunk a kinevezéshez!
Forrás: https://mti.hu/hirek/2026/09/22/ogy-megvalasztottak-mediatanacs-elnoket-es-negy-tagjat
Adjunktus asszony eskütétele az Országgyűlés ELŐ közvetítésében látható (01:04:07-től): https://www.youtube.com/live/TF3COc9uPMw?si=5t3LnRZ2BNnh6lVl
2026. szeptember 21, hétfő
Szeptember 25-én ismét érkezik a Kutatók Éjszakája, amely idén is izgalmas programokkal várja a tudomány iránt érdeklődőket! A BME és a GTK számos érdekes előadással, interaktív programmal és különleges élménnyel készül, így bárki közelebb kerülhet a kutatás és a tudomány világához.
Ha szeretnél új ismereteket szerezni, izgalmas kérdéseket körbejárni, vagy egyszerűen csak kíváncsian felfedezni, mivel foglalkoznak a kutatók, érdemes szétnézned a programok között. Akár otthonról, online kapcsolódva, akár személyesen vennél részt, biztosan találsz számodra érdekes lehetőségeket.
Miért érdemes részt venni?
- Sokszínű témák közül válogathatsz: filozófia, pszichológia, jog, környezeti gazdaságtan, társadalmi jelenségek és számos más izgalmas terület is helyet kap a programban.
- Online is bekapcsolódhatsz: egyes előadások otthonról is követhetők, így akkor sem kell lemondanod a részvételről, ha nem tudsz személyesen jelen lenni.
- Közvetlenül találkozhatsz kutatókkal és előadókkal: a személyes programokon lehetőséged nyílhat kérdezni, beszélgetni és első kézből megismerni a kutatói munkát.
- Interaktív workshopokon is részt vehetsz: nemcsak hallgathatod az előadásokat, hanem aktívan bekapcsolódhatsz, kipróbálhatsz új dolgokat és gyakorlati tapasztalatokat szerezhetsz.
Mire érdemes figyelned, hogy ne maradj le semmiről?
- Regisztrálj időben, ha az adott programhoz szükséges! A személyes eseményeknél előfordulhat, hogy a férőhelyek száma korlátozott.
- Ellenőrizd a részvétel módját: nézd meg, hogy az előadás online követhető, vagy személyesen kell megjelenned.
- Tervezd meg előre a programodat: ellenőrizd az időpontokat, mert egyes események átfedhetik egymást. Válaszd ki azokat, amelyeken a leginkább szeretnél részt venni.
- Nézd meg a helyszíneket: ha személyesen látogatsz el egy programra, érdemes előre tájékozódnod arról, pontosan melyik épületben vagy tanszéken rendezik meg.
Összegyűjtöttük azokat az előadásokat és programokat, amelyeket a GTK szervez – nézd meg, melyik eseményeket érdemes beírnod a naptáradba!
- A három törvény – ember, gép és felelősség az MI korában – kerekasztal-beszélgetés Szántó Dániel író, közgazdász, oktatóval – Huszti Lili, Ribní Ferenc, Szántó Dániel (Műszaki Pedagógia Tanszék)
- Akadémiai kutatások és hallgatói élet a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszéken – Dr. Tóvölgyi Sarolta, Bokányi Bettina, Rabovszky Amanda, Balogh Csenge (Ergonómia és Pszichológia Tanszék)
- Joker játszmái – játékelmélet A sötét lovagban – Nagy Gellért (Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)
- Legendás lények és filozófiájuk – Dr. Bíró Gábor István (Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)
- Mit jelent, hogyan értelmezzük a minőséget? – Dr. Zimányi Róbert G. (Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék)
- Miért jó, hogy nem sikerült a dolgozatod? – A kudarc mint tanítómester – Kiss Kitti (Ergonómia és Pszichológia Tanszék)
- Városi életmód 1,5 fokon belül – könyvbemutató és interaktív est – Dr. Szabó Mariann, Vadovics Edina, Vadovics Kristóf, Vincze Dorottya (Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék)
- Észlelés, érzelem, döntés. A felhasználói élmény (UX) pszichológiája – Molnár Marietta (Ergonómia és Pszichológia Tanszék)
Nézz körül a programok között, válaszd ki a számodra érdekes előadásokat, és fedezd fel a tudomány izgalmas világát!
2026. szeptember 17, csütörtök
A tavaszi képzés sikerét követően ismét elindul a BME, a NoBoVersum és a QTICS közös AI Compliance Officer & AI Auditor képzése, amely az érdeklődők számára az aktuális mesterségesintelligencia-szabályozási és megfelelőségi kérdések gyakorlati megismerésére kínál lehetőséget.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazásával párhuzamosan felértékelődik azoknak a szakembereknek a szerepe, akik képesek az AI-rendszerek használatához kapcsolódó megfelelőségi, kockázatkezelési és auditálási feladatokat átlátni és kezelni. Az AI Compliance Officer & AI Auditor képzés ezt a tudást helyezi a középpontba.
Az idei képzésre 2026. szeptember 24-ig lehet jelentkezni.
A képzés azok számára lehet különösen releváns, akik munkájuk során mesterségesintelligencia-rendszerekkel, azok bevezetésével, szabályozásával, kockázatkezelésével vagy ellenőrzésével foglalkoznak, illetve szeretnék tudásukat ezen a gyorsan fejlődő területen bővíteni.
Jelentkezés és további információk: https://noboversum.hu/ai-compliance-officer-ai-auditor-kepzes/
2026. szeptember 16, szerda
Szeptember 15-én ismét megtelt sportoló hallgatókkal és oktatókkal a BME Egyetemi Sportnapja. A nap során számos sportágban lehetett próbára tenni az erőt, a gyorsaságot és – nem utolsósorban – a versenyszellemet. Ez utóbbiból a BME GTK oktatói között sem volt hiány.
A hallgatók mellett ugyanis oktatóink is ütőt ragadtak: Dr. Zimányi Róbert, a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék adjunktusa a BME Egyetemi Teniszbajnokságon egészen a dobogó harmadik fokáig menetelt.
A verseny természetesen nem volt sétagalopp – különösen úgy, hogy a pálya másik oldalán jó néhány, nála jóval fiatalabb hallgató állt. Róbert azonban nem hagyta magát, és mint fogalmazott:
Kemény volt, de a rutin győzött a 2x olyan fiatal hallgatókkal szemben – az iskolapad után a teniszpályán is oktattam a fiatalságot! 😉
Úgy tűnik, az oktatás a BME-n nem ér véget az előadóterem ajtajában – néha a teniszpályán folytatódik. A hallgatók pedig ezúttal nemcsak a tananyagból, hanem a rutinból is kaptak egy gyors leckét.
Gratulálunk Dr. Zimányi Róbertnek a bronzéremhez!
A BME Egyetemi Sportnap pedig ismét bebizonyította: legyen szó hallgatóról vagy oktatóról, a BME közösségében mindig akad valaki, aki szívesen versenybe száll – akár az utolsó pontig.
2026. szeptember 16, szerda
Egy frissen megjelent nemzetközi áttekintő tanulmány elemzése szerint Dr. Dobos Imre, a Közgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára a világ 17. legidézettebb kutatója a gazdasági szervezetek relatív hatékonyságának mérésére alkalmazott Data Envelopment Analysis (DEA) módszeréhez kapcsolódó kutatásokban.
A DEA a matematikai menedzsmenttudományok egyik fontos módszertana, amely különböző gazdasági és szervezeti egységek hatékonyságának összehasonlítására szolgál. Alkalmazásával többek között vállalatok, beszállítók, közszolgáltatások vagy akár országok teljesítménye is vizsgálható.
A tanulmány alapján Dr. Dobos Imre az elmúlt években kiemelkedő nemzetközi tudományos hatást ért el ezen a kutatási területen. Eredménye egyúttal a BME GTK-n folyó kvantitatív és adatvezérelt gazdasági kutatások nemzetközi jelentőségét is jól mutatja.
A professzor DEA-módszertanhoz kapcsolódó kutatásai számos alkalmazási területet érintenek, többek között a beszállítói döntéseket, a fenntarthatóságot és a digitális fejlettség mérését.
Gratulálunk!
2026. szeptember 16, szerda
A BME hallgatói egy évig ingyenesen használhatják az Amazon Web Services (AWS) mesterségesintelligencia-alapú fejlesztőeszközét, amelyet többek között a Siemens, a Delta és az Ericsson mérnökcsapatai is alkalmaznak. A vállalat a Műgyetemmel együttműködésben indítja el Magyarországon a Kiro Students programját – írja a Villamosmérnöki és Informatikai Kar honlapja. A hallgatók szeptember havi 1000 kredittel, bankkártya megadása és próbaidőszak nélkül férhetnek hozzá a Kiróhoz.
Az AWS 2026 márciusában két országban 11 egyetemmel indította el a Kiro Students programot. A kör azóta jelentősen bővült, ma már 132 egyetem hallgatói számára érhető el 18 országban. A BME jelenleg az egyetlen magyar egyetem a nemzetközi kezdeményezésben.
További részletek: https://www.gtk.bme.hu/en/2026/09/15/bme-joins-aws-kiro-students-program/
2026. szeptember 15, kedd
Az EELISA Digital Campus keretében „Designing Learning Experiences That Enhance Student Learning” címmel online képzés indul, amely az új oktatókat támogatja a hallgatói tanulást elősegítő, korszerű kurzusok megtervezésében.
A képzés során a résztvevők egy saját kurzusukat dolgozzák át a kurzustervezés, a tanulási eredmények, az oktatási és tanulási stratégiák, valamint az értékelési módszerek összehangolásának elve alapján. A program a hallgatóközpontú oktatás gyakorlati alkalmazására és az oktatói tapasztalatok megosztására épül.
A képzés hét, egyenként háromórás, szinkron online alkalomból áll, amelyek 2026. szeptember 24. és 2027. január 21. között, csütörtök délelőttönként kerülnek megrendezésre. Igény esetén egyéni online konzultációra is lehetőség nyílik a trénerekkel.
A program teljesítésével a résztvevők fejleszthetik saját kurzusaik tervezési gyakorlatát, és a gyakorlati feladat elvégzése esetén képzési teljesítési igazolást kapnak.
Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
A képzés időszaka: 2026. szeptember 24. – 2027. január 21.
További információk és jelentkezés: Designing Learning Experiences That Enhance Student Learning
2026. szeptember 14, hétfő
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék által került megrendezésre a 13. Nemzetközi Társadalmi Felelősségvállalás, Etika és Fenntartható Üzlet Konferencia. A 2026. szeptember 3-4-én lezajlott konferencia kiemelt témája a „Felelős és válságálló terek” voltak.
A konferencia célja volt, hogy platformot biztosítson a kutatók és szakemberek számára a kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok megosztásához. Az előadások többek között a várostudomány, a menedzsment és marketing, a környezettudomány és kapcsolódó területek részéről érkeztek. A konferencián nemzetközi elismertséggel rendelkező kutatók mutatták be tudományos eredményeiket, ezáltal erősítették a szakmai kapcsolatrendszert hazai kutatókkal, kutatóhelyekkel, továbbá külföldi kutatók és PhD hallgatók kerültek kapcsolatba hazai tudományos műhelyekkel. Az előadók többek között az Egyesült Királyságból, Romániából, Hollandiából, Norvégiából, Marokkóból és Japánból érkeztek. A két nap alatt öt keynote előadás hangzott el, két kerekasztal beszélgetésre került sor és összesen hét párhuzamos szekcióban adtak elő a résztvevők.
A csütörtök délelőtti keynote előadásokat Buzási Attila tanszékvezető (BME, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék) és Háry András (ZalaZone) tartották, majd az ezt követő kerekasztal beszélgetésen Monica Salvia (CNR-IMIOT) és Bartus Gábor (BME, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács) is részt vettek. Az általuk tárgyalt téma a „Karbonsemlegességi törekvések és az innováció kapcsolata” volt. Délután online előadást tartott Mike Slotkin (Florida Institute of Technology) az idegenforgalmi adóbevételek természetvédelmi célú hasznosításának helyi tapasztalatairól.
Pénteken Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének ügyvezetője tartott plenáris előadást a vállalatok szerepéről a körforgásos városok támogatásában, majd Szabó Mariann (BME, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék) mutatta be a nemrég lezárt NiCE projekt legfontosabb, releváns eredményeit. A kerekasztal beszélgetéshez – melynek témája ezúttal a körforgásos, fenntartható város volt – csatlakozott Varga Ádám (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal) és Mike Molesworth (University of Birmingham).
Mindkét nap délutánján változatos témájú szekciókban mutatták be és vitatták meg kutatási eredményeiket a résztvevők, ezek közül háromra adunk rövid áttekintést az alábbiakban.
A „Fenntartható települések, városok és reziliens terek” (Sustainable Places, Cities and Resilient Spaces) szekciójában a városi terek fenntartható szervezése, fejlesztése került középpontba, hangsúlyozva ebben az egyének és vállalatok felelősségvállalását is. Elsőként Erez Z. Shoshani ismertette kutatását (eredeti cím: How do Ethical Businesses Contribute to Resilience in Violence-Affected Cities?), mely a vállalatok felelősségvállalásának sikerét mutatta be olyan övezetek helyreállításában, ahol a városi fejlődést valamilyen erőszakos, háborús esemény bénította meg. Kiemelte, hogy a helyreállításhoz azért van szükség a vállalatok közreműködéséhez, mivel erőszakos események után az állami intézmények és állami beavatkozások szerepe és lehetőségei csökkentettek lehetnek. Az előadássorozatot Hegyi Barbara folytatta a REDINEST program eredményeinek prezentálásával (eredeti cím: Student-Powered Civic Engagement Initiatives for the Impactful Digital Transformation of Urban Spaces), mely bemutatta, hogy az egyetemista diákok bár interdiszciplinárisan állnak hozzá a városokban fellelhető problémákhoz, hiányoznak azok a csatornák, ahol véleményüket kifejezésre tudnák juttatni, vagy valóban innovatív megoldásokat tudnának kialakítani. A harmadik előadás során Gyulai Tamás prezentálta a „New Europen Bauhaus” ajánlásaihoz kapcsolódó DECORATOR program hozzájárulását a körforgásos gazdaság bevezetéséhez az építőiparba (eredeti cím: Circular Economy Experience in Urban Environment with New European Bauhaus). A ’New European Bauhaus keretrendszer szerint működő DECORATOR projekt egy esztétikai előírásokon túlmutató döntéshozást segítő eszköz, mely lehetővé teszi a teljes értékláncon átnyúló fenntarthatóságot az építkezések során. Az utolsó előadás Csiki Kata prezentálásában valósult meg a szolgáltatás-alapú városi közlekedésfejlesztésekről (eredeti cím: The Integrability of Car-Sharing Services in Budapest for the Implementation of a MaaS-Type Transportation System). Az előadás központjában a megosztott autók szerepe állt, melyek szektorok közti együttműködések megvalósításával, illetve az autós közlekedési mód garantálásával tudnák fokozni a városi közösségi közlekedés-szervezés (pénzügyi) fenntarthatóságát, ugyanakkor jelentős szabályozási és szervezési átalakításokat tennének ezzel szükségessé.
A „Körforgásos gazdaság, karbon-gazdálkodás és innovációs ökoszisztémák” szekcióban a fenntartható gazdasági átmenet különböző aspektusai kerültek bemutatásra. Ahmad Alaraj és Szabó Mariann kutatásában a körforgásos gazdaság teljesítménymérésének mikro-, mezo- és makroszintű indikátorai kerültek rendszerezésre, kiemelve az egységes értékelési keretrendszerek fontosságát. Sian Chen előadásában az Európai Unió Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) szabályozásához kapcsolódó szervezeti adaptációs és irányítási kihívások szisztematikus szakirodalmi áttekintése került bemutatásra. Nagy Dániel Imre előadásában a biometánipar társadalmi értékteremtését vizsgálta a Triple Layer Business Model Canvas módszertan alkalmazásával, rámutatva a helyi közösségek, a vidéki foglalkoztatás és a stakeholder-együttműködés jelentőségére. Buzási Attila és szerzőtársai egy tudományos és technológiai park ökoszisztémájára kidolgozott karbonmenedzsment-modellt ismertettek, a kutatás előadója, Princz-Jakovics Tibor prezentációjában hangsúlyozta a vállalati fenntarthatósági célok lokális szintű integrációjának lehetőségeit. A szekciót Háry András és Tóth Csilla előadása zárta, amely az innovációs ökoszisztémák fejlődési kihívásait vizsgálta, különös tekintettel a hagyományos Triple Helix modell korlátaira és a többszereplős együttműködési rendszerek szerepére. Az előadások közös üzenete volt, hogy a fenntarthatósági átmenet sikeressége egyre inkább az összetett ökoszisztémák, a szabályozási környezet és a különböző érintetti csoportok közötti együttműködés minőségétől függ.
A „Felelős fogyasztás és fogyasztói magatartás” című szekcióban a fenntartható fogyasztási döntések és az azokat mozgató rejtett tényezők kerültek bemutatásra. A szekció keretében elsőként Ouaim Kaddouri, Mike Molesworth és Georgiana Grigore kutatása került bemutatásra „A zöld fogyasztás terén mutatkozó attitűd-viselkedés szakadék strukturális magyarázatai” címmel, amely rávilágított arra, hogy a gazdasági terhek és a makroszintű strukturális feltételek hogyan formálják a környezettudatos attitűdöt, felülírva a szándékot. Ezt követően Csigéné Nagypál Noémi és Torma Zsófia Erika tartotta meg a „Viselkedési közgazdaságtani jelenségek a rövid élelmiszer-ellátási láncok esetében” című kutatásáról szóló előadását, amelyben a rövid ellátási láncok működését vizsgálták a bevásárló és kosárközösségek példáján keresztül. Valamint a fenntartható fogyasztást befolyásoló kognitív döntéshozatali torzításokat – mint például a veszteségkerülést és a hosszú távú előnyök diszkontálását – mutatták be a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt. Végül pedig Lungelo Sikhondze és Shu Chun Chang kutatása hangzott el, melynek témája „A válságálló városi lakhatás iránti kereslet ösztönzése: A városi mezőgazdaság integrálása a lakossági zöldépületek elfogadási viselkedésébe Tajvanon” volt; a tanulmány egy új viselkedési modellt bemutatva elemezte, hogy az észlelt környezeti előnyök és a társadalmi-kulturális hatások miként formálják a lakosok zöldépületek iránti integrációs és elfogadási hajlandóságát.
A bemutatott tanulmányok kivonatai megtalálhatóak az absztraktkötetben, amely a konferenciasorozat honlapjáról (Home – ICSR) tölthető le.
2026. szeptember 11, péntek
Megjelent a Business Graduates Association (BGA) Business Impact magazinjának legújabb, 32. száma.
A kiadvány az Association of MBAs (AMBA) és a BGA nemzetközi hálózatából származó írásokat gyűjti össze, amelyek értékes betekintést nyújtanak az üzleti oktatás és a vezetés aktuális kihívásaiba, valamint az ezekben rejlő lehetőségekbe.
A Business Impact magazin legfrissebb száma az alábbi linken érhető el: Business Impact – Issue 32
A hír angol nyelvű változata a BME GTK angol honlapján olvasható.
2026. augusztus 18, kedd
A digitális platformok alapjaiban alakítják át a zeneipart – de vajon kik és hogyan formálják valójában ezt az átalakulást a háttérben?
Erre a kevéssé kutatott kérdésre keresi a választ Dr. Barna Róza Emília, a BME GTK oktatója, aki az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával azt vizsgálja, hogyan szervezik újra a digitális közvetítők – a lemezkiadóktól a digitális terjesztőkön át a közös jogkezelőkig – a magyar és kelet-európai zeneipart, és milyen hatással vannak az alkotók lehetőségeire, munkájára és mozgásterére a platformosodás korában.
A kutatás a platformosodás és a mesterséges intelligencia térnyerését vizsgálja a kulturális iparágak, azon belül kiemelten a zeneipar területén Magyarországon és a kelet-régióban. A kulturális iparágak platformizációját vizsgáló kutatások többsége vagy a streaming- és közösségimédia-platformok működésmódjaira (algoritmusok, üzleti modellek), vagy az alkotók szempontjaira (megélhetés, munkakörülmények) összpontosít. Kevesebbet tudunk azonban az alkotók és a platformok között közvetítő új, vagy éppen hagyományos, de új szerepköröket felvevő, kevésbé látható szereplőknek – mint a digitális terjesztők, ügynökségek, lemezkiadók, közös jogkezelők – az alkotók munkájára, lehetőségeire, valamint az iparági diskurzusokra gyakorolt hatásáról, a helyi zene(ipar)i mező újraszervezésében betöltött szerepeiről, valamint a helyi/régiós és globális szereplők közötti közvetítő funkcióiról. Különösen kevés adatunk van minderről a globális centrumországokon kívüli régiókból, miközben az említett közvetítők itt kiemelt szerepet játszanak a helyi alkotók lehetőségeinek alakításában.
A kvalitatív módszerekre építő kutatás fő szempontjait a tér, a munka és a hatalom dimenziói jelölik ki. A térbeli aspektus kapcsán cél többek között annak vizsgálata, hogy a digitális közvetítők milyen (új) térbeli hálózat kialakulásához vagy megerősödéséhez járulnak hozzá; és hogy mit jelent az e hálózatokban megvalósuló tudáscsere a zenei alkotás szempontjából. A munka aspektusa kapcsán, hogy a közvetítők hogyan befolyásolják az alkotók munkáját a kontroll–autonómia tengely mentén, azaz hogyan erősítik vagy enyhítik a platformoknak és az MI-alapú technológiának való kitettséget; hogy hogyan befolyásolják mindezt olyan társadalmi szempontok, mint a kulturális munkások erőforrásai és az ezeket meghatározó társadalmi helyzet. Végül a hatalom aspektusa mentén kérdés, hogy a szabályozás milyen mozgásteret biztosít az alkotóknak; a közös jogkezelők és más szakmai szervezetek milyen szerepet játszanak e tér alakításában; és hogyan írhatók le e helyi vagy helyben beágyazott szereplők pozíciói a gazdasági, politikai viszonyrendszerben.
A kutatás a magyarországi, illetve kelet-európai tapasztalatokat előtérbe helyezve árnyalt, összetett szociológiai megközelítéssel tervez hozzájárulni a területet uraló nyugatcentrikusság feloldásához. A zenészek, zeneipari dolgozók változó munkakörülményeinek, társadalmi helyzetük által is befolyásolt lehetőségeinek és korlátainak feltárása nemcsak új szociológiai tudást nyújthat, hanem kultúrpolitikai vagy dolgozói érdekképviseleti szempontból fontos társadalmi tudást is.
Korábbi kapcsolódó publikációk:
Barna, E. 2025a. Music Streaming, Platform Labor, and Intermediaries. In: Music Streaming Around the World, D. Hesmondhalgh (szerk.). University of California Press, 48–63.
Barna, E. 2025b. Working in Music on the Semiperiphery: Local Cultural Production and Global Capitalism. CEU Press.
Barna, E. 2026. Digital music distributors in Eastern Europe: Cultural intermediaries and power relations in the platformised recording industry. International Journal of Cultural Studies. https://doi.org/10.1177/13678779261460917
2026. augusztus 7, péntek
Mitől lesz biztonságosabb a Temun vásárolni? Hogyan lehet kordában tartani a világ legnagyobb technológiai vállalatait? És miért válnak a tartalomgyártók streamingplatformokká, miközben a platformok saját tartalmak gyártásába kezdenek?
Ezekre az egyre aktuálisabb kérdésekre keresi a választ Dr. Somogyi Róbert, a BME GTK Bolyai János Kutatási Ösztöndíját elnyert kutatója. A kutatás azt vizsgálja, hogyan alakítható ki olyan szabályozási környezet, amely egyszerre védi a fogyasztókat, ösztönzi a tisztességes piaci versenyt, és hozzájárul a társadalmi jóléthez.
A kutatási program három, egymáshoz kapcsolódó tématerületen vizsgálja a digitális platformok működését: az online piactereken megjelenő hamis termékek visszaszorítását, az egymásra épülő digitális platformok versenyét, valamint a streamingpiac átalakulását. Az alábbiakban a kutató részletesen ismerteti kutatásának céljait, fő kérdéseit és várható társadalmi-gazdasági jelentőségét:
A digitális óriások szabályozása: Fogyasztóvédelem és piaci verseny a technológiai szektorban
A technológiai szektor gazdasági súlya az elmúlt évtizedben történelmi léptékűvé vált. Napjainkra a hét legnagyobb technológiai vállalat adja az S&P 500 index kapitalizációjának mintegy harmadát. Ez az óriási gazdasági erő kihívás elé állítja a fogyasztóvédelmet és a piaci versenyt. A kutatási program három pilléren keresztül vizsgálja, hogyan lehet optimalizálni a digitális platformok szabályozását az össztársadalmi és fogyasztói jólét maximalizálása érdekében.
Fő kutatási irányok:
- Harc a megtévesztő hamisítványok ellen az e-kereskedelemben (Szerzőtársak: Johannes Johnen, Gianmarco Luu – Université catholique de Louvain) Az online piacterek (pl. Amazon, Temu) akaratlanul is felgyorsították a gyakran egészségre is ártalmas, megtévesztő hamisítványok terjedését. A kutatás egy olyan modellt épít fel, amely elemzi a platformok ösztönzőit ezen termékek kiszűrésére. Két fő stratégiát – a hamisító eladók erőteljesebb hatósági üldözését és a fogyasztók edukációját – hasonlít össze a kutatás, hogy a versenyhivatalok optimális szabályozási környezetet alakíthassanak ki az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvényével (DSA) összhangban.
- Egymásba ágyazott kétoldalú platformok (Szerzőtárs: Luca Sandrini – ZEW Mannheim és University of Padova) Számos digitális piacon a szolgáltatások egymásra épülnek. Például egy hírportál (amely összeköti az olvasót a hirdetővel) gyakran egy közösségi média felületen (szintén egy kétoldalú platform) keresztül éri el a közönségét. Hasonló a helyzet a mobiltelefonos alkalmazásboltok (app stores) vagy az online tőzsdei brókerek piacán is. A kutatás célja a világ első olyan elméleti keretrendszerének megalkotása, amely feltérképezi, hogyan hat ez a többszintű, komplex platformverseny az árazásra és a társadalmi jólétre.
- Tartalomgyártók és platformok stratégiai fúziója (Szerzőtárs: Axel Gautier – HEC Liege) Miért válik egy hagyományos tartalomgyártó (mint a Disney) streaming platformmá, miközben a platformként induló Netflix masszív saját tartalomgyártásba kezd? A harmadik kutatás az “alapkatalógusok” és a “szupersztár” tartalmak piaci dinamikáját modellezi. A projekt célja annak megértése, miként változik a piac jövedelmezősége, ha egy tartalomgyártó óriás saját platformot indít. Az eredmények kritikus fontosságúak a versenyhatóságok számára az olyan nagy horderejű iparági fúziók elbírálásakor, mint amilyen aktuálisan a Paramount és a Warner Bros Discovery esete.
Társadalmi és gazdasági hatás: A kutatások átfogó célja, hogy a digitális tér gyorsan változó kihívásaira tudományosan megalapozott válaszokat adjanak, elméleti alapot biztosítva a törvényalkotóknak és versenyhatóságoknak a fogyasztókat védő szabályozások megalkotásához.
Gratulálunk Docens Úrnak a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjhoz és a kutatása sikeréhez!
2026. augusztus 7, péntek
Megjelent Karakas Alexandra, a GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének adjunktusa, és Tuboly Ádám Tamás (PTE) szerkesztett kötete, melynek címe Scientific Mistakes and Mistaken Science. Malfunction, Error, Failure. A kötet a Studies in History and Philosophy of Science sorozat részeként jelent meg, a Springer Kiadó gondozásában, a tudományos hibák, tévedések, és félreértések különböző eseteit tárgyalja, mely nem csupán a szakértőknek, hanem laikusoknak is érthető módon adja át a téma komplexitását. A bevezetőben Karakas Alexandra és Tuboly Ádám Tamás a tudományos hibák filozófiatörténeti áttekintését adja, majd Karakas saját tanulmányában a tudományos pontosság és precizitás problémáját elemzi az eudióméter esetén keresztül.