2026. szeptember 16, szerda

Szeptember 15-én ismét megtelt sportoló hallgatókkal és oktatókkal a BME Egyetemi Sportnapja. A nap során számos sportágban lehetett próbára tenni az erőt, a gyorsaságot és – nem utolsósorban – a versenyszellemet. Ez utóbbiból a BME GTK oktatói között sem volt hiány.

A hallgatók mellett ugyanis oktatóink is ütőt ragadtak: Dr. Zimányi Róbert, a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék adjunktusa a BME Egyetemi Teniszbajnokságon egészen a dobogó harmadik fokáig menetelt.

A verseny természetesen nem volt sétagalopp – különösen úgy, hogy a pálya másik oldalán jó néhány, nála jóval fiatalabb hallgató állt. Róbert azonban nem hagyta magát, és mint fogalmazott:

Kemény volt, de a rutin győzött a 2x olyan fiatal hallgatókkal szemben – az iskolapad után a teniszpályán is oktattam a fiatalságot! 😉

Úgy tűnik, az oktatás a BME-n nem ér véget az előadóterem ajtajában – néha a teniszpályán folytatódik. A hallgatók pedig ezúttal nemcsak a tananyagból, hanem a rutinból is kaptak egy gyors leckét.

Gratulálunk Dr. Zimányi Róbertnek a bronzéremhez!

A BME Egyetemi Sportnap pedig ismét bebizonyította: legyen szó hallgatóról vagy oktatóról, a BME közösségében mindig akad valaki, aki szívesen versenybe száll – akár az utolsó pontig.

2026. szeptember 16, szerda

A BME hallgatói egy évig ingyenesen használhatják az Amazon Web Services (AWS) mesterségesintelligencia-alapú fejlesztőeszközét, amelyet többek között a Siemens, a Delta és az Ericsson mérnökcsapatai is alkalmaznak. A vállalat a Műgyetemmel együttműködésben indítja el Magyarországon a Kiro Students programját – írja a Villamosmérnöki és Informatikai Kar honlapja. A hallgatók szeptember havi 1000 kredittel, bankkártya megadása és próbaidőszak nélkül férhetnek hozzá a Kiróhoz.

Az AWS 2026 márciusában két országban 11 egyetemmel indította el a Kiro Students programot. A kör azóta jelentősen bővült, ma már 132 egyetem hallgatói számára érhető el 18 országban. A BME jelenleg az egyetlen magyar egyetem a nemzetközi kezdeményezésben.

További részletek: https://www.gtk.bme.hu/en/2026/09/15/bme-joins-aws-kiro-students-program/

2026. augusztus 18, kedd

A digitális platformok alapjaiban alakítják át a zeneipart – de vajon kik és hogyan formálják valójában ezt az átalakulást a háttérben?

Erre a kevéssé kutatott kérdésre keresi a választ Dr. Barna Róza Emília, a BME GTK oktatója, aki az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával azt vizsgálja, hogyan szervezik újra a digitális közvetítők – a lemezkiadóktól a digitális terjesztőkön át a közös jogkezelőkig – a magyar és kelet-európai zeneipart, és milyen hatással vannak az alkotók lehetőségeire, munkájára és mozgásterére a platformosodás korában.

A kutatás a platformosodás és a mesterséges intelligencia térnyerését vizsgálja a kulturális iparágak, azon belül kiemelten a zeneipar területén Magyarországon és a kelet-régióban. A kulturális iparágak platformizációját vizsgáló kutatások többsége vagy a streaming- és közösségimédia-platformok működésmódjaira (algoritmusok, üzleti modellek), vagy az alkotók szempontjaira (megélhetés, munkakörülmények) összpontosít. Kevesebbet tudunk azonban az alkotók és a platformok között közvetítő új, vagy éppen hagyományos, de új szerepköröket felvevő, kevésbé látható szereplőknek – mint a digitális terjesztők, ügynökségek, lemezkiadók, közös jogkezelők – az alkotók munkájára, lehetőségeire, valamint az iparági diskurzusokra gyakorolt hatásáról, a helyi zene(ipar)i mező újraszervezésében betöltött szerepeiről, valamint a helyi/régiós és globális szereplők közötti közvetítő funkcióiról. Különösen kevés adatunk van minderről a globális centrumországokon kívüli régiókból, miközben az említett közvetítők itt kiemelt szerepet játszanak a helyi alkotók lehetőségeinek alakításában.

A kvalitatív módszerekre építő kutatás fő szempontjait a tér, a munka és a hatalom dimenziói jelölik ki. A térbeli aspektus kapcsán cél többek között annak vizsgálata, hogy a digitális közvetítők milyen (új) térbeli hálózat kialakulásához vagy megerősödéséhez járulnak hozzá; és hogy mit jelent az e hálózatokban megvalósuló tudáscsere a zenei alkotás szempontjából. A munka aspektusa kapcsán, hogy a közvetítők hogyan befolyásolják az alkotók munkáját a kontroll–autonómia tengely mentén, azaz hogyan erősítik vagy enyhítik a platformoknak és az MI-alapú technológiának való kitettséget; hogy hogyan befolyásolják mindezt olyan társadalmi szempontok, mint a kulturális munkások erőforrásai és az ezeket meghatározó társadalmi helyzet. Végül a hatalom aspektusa mentén kérdés, hogy a szabályozás milyen mozgásteret biztosít az alkotóknak; a közös jogkezelők és más szakmai szervezetek milyen szerepet játszanak e tér alakításában; és hogyan írhatók le e helyi vagy helyben beágyazott szereplők pozíciói a gazdasági, politikai viszonyrendszerben.

A kutatás a magyarországi, illetve kelet-európai tapasztalatokat előtérbe helyezve árnyalt, összetett szociológiai megközelítéssel tervez hozzájárulni a területet uraló nyugatcentrikusság feloldásához. A zenészek, zeneipari dolgozók változó munkakörülményeinek, társadalmi helyzetük által is befolyásolt lehetőségeinek és korlátainak feltárása nemcsak új szociológiai tudást nyújthat, hanem kultúrpolitikai vagy dolgozói érdekképviseleti szempontból fontos társadalmi tudást is.

Korábbi kapcsolódó publikációk:

Barna, E. 2025a. Music Streaming, Platform Labor, and Intermediaries. In: Music Streaming Around the World, D. Hesmondhalgh (szerk.). University of California Press, 48–63.

Barna, E. 2025b. Working in Music on the Semiperiphery: Local Cultural Production and Global Capitalism. CEU Press.

Barna, E. 2026. Digital music distributors in Eastern Europe: Cultural intermediaries and power relations in the platformised recording industry. International Journal of Cultural Studies. https://doi.org/10.1177/13678779261460917

2026. augusztus 7, péntek

Mitől lesz biztonságosabb a Temun vásárolni? Hogyan lehet kordában tartani a világ legnagyobb technológiai vállalatait? És miért válnak a tartalomgyártók streamingplatformokká, miközben a platformok saját tartalmak gyártásába kezdenek?

Ezekre az egyre aktuálisabb kérdésekre keresi a választ Dr. Somogyi Róbert, a BME GTK Bolyai János Kutatási Ösztöndíját elnyert kutatója. A kutatás azt vizsgálja, hogyan alakítható ki olyan szabályozási környezet, amely egyszerre védi a fogyasztókat, ösztönzi a tisztességes piaci versenyt, és hozzájárul a társadalmi jóléthez.

A kutatási program három, egymáshoz kapcsolódó tématerületen vizsgálja a digitális platformok működését: az online piactereken megjelenő hamis termékek visszaszorítását, az egymásra épülő digitális platformok versenyét, valamint a streamingpiac átalakulását. Az alábbiakban a kutató részletesen ismerteti kutatásának céljait, fő kérdéseit és várható társadalmi-gazdasági jelentőségét:

A digitális óriások szabályozása: Fogyasztóvédelem és piaci verseny a technológiai szektorban

A technológiai szektor gazdasági súlya az elmúlt évtizedben történelmi léptékűvé vált. Napjainkra a hét legnagyobb technológiai vállalat adja az S&P 500 index kapitalizációjának mintegy harmadát. Ez az óriási gazdasági erő kihívás elé állítja a fogyasztóvédelmet és a piaci versenyt. A kutatási program három pilléren keresztül vizsgálja, hogyan lehet optimalizálni a digitális platformok szabályozását az össztársadalmi és fogyasztói jólét maximalizálása érdekében.

Fő kutatási irányok:

• Harc a megtévesztő hamisítványok ellen az e-kereskedelemben (Szerzőtársak: Johannes Johnen, Gianmarco Luu – Université catholique de Louvain) Az online piacterek (pl. Amazon, Temu) akaratlanul is felgyorsították a gyakran egészségre is ártalmas, megtévesztő hamisítványok terjedését. A kutatás egy olyan modellt épít fel, amely elemzi a platformok ösztönzőit ezen termékek kiszűrésére. Két fő stratégiát – a hamisító eladók erőteljesebb hatósági üldözését és a fogyasztók edukációját – hasonlít össze a kutatás, hogy a versenyhivatalok optimális szabályozási környezetet alakíthassanak ki az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvényével (DSA) összhangban.
• Egymásba ágyazott kétoldalú platformok (Szerzőtárs: Luca Sandrini – ZEW Mannheim és University of Padova) Számos digitális piacon a szolgáltatások egymásra épülnek. Például egy hírportál (amely összeköti az olvasót a hirdetővel) gyakran egy közösségi média felületen (szintén egy kétoldalú platform) keresztül éri el a közönségét. Hasonló a helyzet a mobiltelefonos alkalmazásboltok (app stores) vagy az online tőzsdei brókerek piacán is. A kutatás célja a világ első olyan elméleti keretrendszerének megalkotása, amely feltérképezi, hogyan hat ez a többszintű, komplex platformverseny az árazásra és a társadalmi jólétre.
• Tartalomgyártók és platformok stratégiai fúziója (Szerzőtárs: Axel Gautier  – HEC Liege) Miért válik egy hagyományos tartalomgyártó (mint a Disney) streaming platformmá, miközben a platformként induló Netflix masszív saját tartalomgyártásba kezd? A harmadik kutatás az “alapkatalógusok” és a “szupersztár” tartalmak piaci dinamikáját modellezi. A projekt célja annak megértése, miként változik a piac jövedelmezősége, ha egy tartalomgyártó óriás saját platformot indít. Az eredmények kritikus fontosságúak a versenyhatóságok számára az olyan nagy horderejű iparági fúziók elbírálásakor, mint amilyen aktuálisan a Paramount és a Warner Bros Discovery esete.

Társadalmi és gazdasági hatás: A kutatások átfogó célja, hogy a digitális tér gyorsan változó kihívásaira tudományosan megalapozott válaszokat adjanak, elméleti alapot biztosítva a törvényalkotóknak és versenyhatóságoknak a fogyasztókat védő szabályozások megalkotásához.

Gratulálunk Docens Úrnak a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjhoz és a kutatása sikeréhez!

2026. július 31, péntek

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karára a 2026-os általános felvételi eljárásban összesen 1125 hallgató nyert felvételt, ami 30 fővel több, mint egy évvel korábban. Az állami ösztöndíjas helyekre 664-en, önköltséges képzésre pedig 461-en kerültek be.

Az alapképzésekre összesen 709, a mesterszakokra pedig 416 hallgatót vettünk fel, ami mindkét képzési szinten növekedést jelent 2025-ös évhez képest. Kiemelkedő eredményt ért el a nemzetközi gazdálkodás alapképzés, ahol a felvettek száma egy év alatt 143-ról 196 főre emelkedett, ezzel a Kar egyik legdinamikusabban fejlődő szakjává vált. A pénzügy és számvitel alapképzésre is többen nyertek felvételt, míg a műszaki menedzser képzés – különösen az angol nyelvű nappali képzés – szintén erősödött.

A gazdálkodási és menedzsment továbbra is a Kar legnagyobb alapképzése, és idén is a legtöbb hallgató ide nyert felvételt. A szak nappali ponthatára 428 pontra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a bekerüléshez jobb teljesítményre volt szükség, mint az előző évben.

A mesterszakokon összességében stabil maradt az érdeklődés. A számvitel MSc jelentős növekedést mutatott, miközben 2026-ban sikeresen elindult a Marketingstratégia és -innováció mesterszak is.

Az idei felvételi adatok alapján a GTK továbbra is vonzó választás a gazdasági és társadalomtudományi képzések iránt érdeklődő hallgatók számára.

A felvételi eljárás azonban még nem ért véget: elindult a pótfelvételi, amely újabb lehetőséget kínál azoknak, akik szeptembertől a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói szeretnének lenni. A pótfelvételi eljárásban a kar több képzésére is lehet jelentkezni, így azok számára is nyitva áll a lehetőség, akik az általános felvételi során nem jelentkeztek, vagy nem nyertek felvételt. A jelentkezési határidőig még bárki csatlakozhat a BME GTK közösségéhez, és már idén ősszel megkezdheti tanulmányait a Kar valamely képzésén.

2026. július 13, hétfő

Elkészült és már használatba vehető a BME E épületének 11. emeletén, az 1104-es teremben kialakított új számítógépes labor, amely korszerű infrastruktúrával támogatja az oktatást és a számítógépes vizsgák lebonyolítását.

A laborban 28 hallgatói számítógép áll rendelkezésre, amelyek mindegyike 24 colos monitorral felszerelt. A tanári munkaállomásról több olyan funkció is elérhető, amely megkönnyíti az oktatók munkáját, különösen a vizsgáztatás során.

A tanári asztalon elhelyezett váltókapcsoló segítségével szabályozható a hallgatói számítógépek internet-hozzáférése: a gépek teljes internetelérés és kizárólag a BME hálózatának elérése között kapcsolhatók. A tanári számítógép ezzel szemben minden esetben teljes internet-hozzáféréssel működik.

Az oktatást egy közös megosztott mappa is támogatja, amely a tanári számítógépen érhető el. Az oktatók ide tölthetik fel az órai anyagokat, amelyeket a hallgatók saját munkaállomásaikról egyszerűen elérhetnek és letölthetnek.

A teremben projektor is rendelkezésre áll, amelynek korszerűbb eszközre történő cseréje jelenleg folyamatban van. A kivetítés jelenleg a tanári számítógépről történik, emellett vizsgálat alatt áll, hogy a jövőben megbízható vezeték nélküli megoldás is biztosítható-e, vagy kizárólag kábeles csatlakozás lesz elérhető.

A labor további hasznos funkciója, hogy a tanári számítógépről valós időben nyomon követhetők a hallgatói számítógépek képernyői, ami hatékonyabbá teszi az oktatást és a vizsgák felügyeletét.

A számítógépeken az oktatáshoz leggyakrabban használt szoftverek telepítésre kerültek, többek között:

• MATLAB,
• SPSS,
• Microsoft Office csomag,
• Adobe Acrobat Reader.

Az új számítógépes labor már foglalható. A terem használatával és foglalásával kapcsolatban Hajdu Zsoltot lehet keresni.